Az a tény, hogy a külképviseletek élénk érdeklődéssel figyelik a a fogadó ország politikai, gazdasági folyamatait, nyilván senkinek nem újdonság. Létezett / létezik egy pozíció a magyar külügyi hiererchiában, amelynek dedikált feladata a nyílt forrásokból számrazó tudományos és technológiai információgyűjtés. Anyagot kerestem egy előadáshoz, amikor az alábbi cikkre bukkantam a NOL archívumában:
Tizenegy nagykövetségünkön dolgoznak tudományos és technológiai szakattasék, akik az adott országokban folyó kutatásokat, fejlesztéseket, ipari trendeket figyelik.
"Minden legális forrásból begyűjthető tudományos, technológiai, tudománypolitikai információ megszerzése és közvetítése a feladata a tudományos és technológiai (TÉT) szakattasénak. Az adott ország újdonságai, kezdeményezései, hazánkban hasznosítható ötletei érdekelnek bennünket. Olyanok, amelyek a hazai vállalatok, intézmények számára fontosak lehetnek" - nyilatkozta lapunknak Jelinkó Árpád, aki Helsinkiben dolgozik attaséként.
A legalitás határát a mindenkori partner jelöli ki. Amit ő a magyar attasé hivatalos megkeresésére elmond, leír, az a diplomaták számára munkaanyag. Szigorúan tilos azonban az információk lopása vagy bármilyen illegális formában való megszerzése - ezt egyébként a diplomaták munkáját szabályozó bécsi egyezmény is tiltja.
Jelenleg tizenegy országban dolgozik tudományos attasé: Tokióban, Pekingben, Moszkvában, Tel-Avivban, Helsinkiben, Berlinben, Rómában, Londonban, Párizsban, Brüsszelben és Washingtonban. A tervek között szerepel müncheni és újdelhi poszt létrehozása. A környező országokban egyedüliként Bécsben volt korábban ilyen poszt, de ezt a helyet időlegesen megszüntették, az itt megspórolt pénzből hozták létre a pekingit. Hogy kiből lehet attasé? Aki alaposan ismeri a hazai kutatás-fejlesztést, ismeri a nemzetközi folyamatokat, jól beszéli az adott ország nyelvét. Lehet kutató, az azonban alapvető, hogy műszaki, természettudományos diplomája legyen.
Ahány ország, annyi megoldás a tudományos és technológiai kapcsolatokra. A briteknél megszűnőben vannak például a kormányközi megállapodások, London szerint azért, mert két uniós állam között nincs erre szükség. Így tehát Magócsi László londoni attasénak az intézmények, illetve egyes szakemberek közötti kapcsolatépítés az egyik fő feladata. Sikeresnek tartja, hogy a közelmúltban a szegedi és a cambridge-i egyetem együttműködési megállapodást kötött. Egyébként a britek a nagyokra figyelnek, mi nem érjük el az ingerküszöbüket. Illetve csak akkor, ha az általunk ajánlott együttműködés az ő érdeküket is szolgálja.
Somogyi Norbert párizsi szakattasé szerint Franciaországban más a helyzet, hiszen ott működnek az államközi kétoldalú kapcsolatok. A franciák egyébként 2012-ig ötven százalékkal megemelik a kutatás-fejlesztésre fordított pénzeket. A magyar szakemberek az egészségügyi, mezőgazdasági, energetikai, ezen belül is a megújuló energiákkal kapcsolatos kutatások terén kapcsolódhatnak be. Somogyi Norbert sokat ígérőnek tartja az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatásokban való magyar részvételt.
Az attasék munkájának hatékonyságát nehéz mérni. Munkájukra mégis szükség van, az attasék például keményen lobbiztak azért, hogy az Európai Technológiai Intézet Budapestre kerüljön. Noha az országok kutatás-fejlesztésével kapcsolatos információk az interneten is elérhetők, a személyes kapcsolatok nélkülözhetetlenek, ezek nélkül az ország képviselői szinte csak "legálisan dolgozó ipari kémek" lennének.
A cikk 2008-ban íródott, tehát eltelt azóta pár év, kormányváltás, bürokrácia átszervezése stb, tehát felmerül a kérdés, hogy mennyire aktuális még ez az információ, létezik-e még hazai külügyi szervezetrendszerben a tudományos és technikai szakattasé pozíciója. A Külügyminisztérium honlapján nem találtam erre vonatkozó hírt, ha esetleg valaki ismerős a Bem téren és/vagy bővebb információja van a témáról, örömmel veszem a kommentekben.
Forrás: www.nol.hu
Képek forrása: www.kulugyminiszterium.hu; www.mult-kor.hu
Ezt már látta? Ez is érdekes: Egy egész érdekes ipari kémkedési ügy
