Bevezető

az üzleti döntésekhez nélkülözhetetlen gazdasági hír- és információszerzés, gazdasági és ipari kémkedés, competitive intelligence gazdasági és jogi szempontból vizsgálva

Támogatás

A blog kizárólagos támogatója az Ungarnconsulting

Legálisan dolgozó ipari kémek?

2013.09.11. 13:00 competitive intelligence

Az a tény, hogy a külképviseletek élénk érdeklődéssel figyelik a a fogadó ország politikai, gazdasági folyamatait, nyilván senkinek nem újdonság. Létezett / létezik egy pozíció a magyar külügyi hiererchiában, amelynek dedikált feladata a nyílt forrásokból számrazó tudományos és technológiai információgyűjtés. Anyagot kerestem egy előadáshoz, amikor az alábbi cikkre bukkantam a NOL archívumában:

kum_logo.jpg

Tizenegy nagykövetségünkön dolgoznak tudományos és technológiai szakattasék, akik az adott országokban folyó kutatásokat, fejlesztéseket, ipari trendeket figyelik.

"Minden legális forrásból begyűjthető tudományos, technológiai, tudománypolitikai információ megszerzése és közvetítése a feladata a tudományos és technológiai (TÉT) szakattasénak. Az adott ország újdonságai, kezdeményezései, hazánkban hasznosítható ötletei érdekelnek bennünket. Olyanok, amelyek a hazai vállalatok, intézmények számára fontosak lehetnek" - nyilatkozta lapunknak Jelinkó Árpád, aki Helsinkiben dolgozik attaséként.

A legalitás határát a mindenkori partner jelöli ki. Amit ő a magyar attasé hivatalos megkeresésére elmond, leír, az a diplomaták számára munkaanyag. Szigorúan tilos azonban az információk lopása vagy bármilyen illegális formában való megszerzése - ezt egyébként a diplomaták munkáját szabályozó bécsi egyezmény is tiltja.

Jelenleg tizenegy országban dolgozik tudományos attasé: Tokióban, Pekingben, Moszkvában, Tel-Avivban, Helsinkiben, Berlinben, Rómában, Londonban, Párizsban, Brüsszelben és Washingtonban. A tervek között szerepel müncheni és újdelhi poszt létrehozása. A környező országokban egyedüliként Bécsben volt korábban ilyen poszt, de ezt a helyet időlegesen megszüntették, az itt megspórolt pénzből hozták létre a pekingit. Hogy kiből lehet attasé? Aki alaposan ismeri a hazai kutatás-fejlesztést, ismeri a nemzetközi folyamatokat, jól beszéli az adott ország nyelvét. Lehet kutató, az azonban alapvető, hogy műszaki, természettudományos diplomája legyen.

Ahány ország, annyi megoldás a tudományos és technológiai kapcsolatokra. A briteknél megszűnőben vannak például a kormányközi megállapodások, London szerint azért, mert két uniós állam között nincs erre szükség. Így tehát Magócsi László londoni attasénak az intézmények, illetve egyes szakemberek közötti kapcsolatépítés az egyik fő feladata. Sikeresnek tartja, hogy a közelmúltban a szegedi és a cambridge-i egyetem együttműködési megállapodást kötött. Egyébként a britek a nagyokra figyelnek, mi nem érjük el az ingerküszöbüket. Illetve csak akkor, ha az általunk ajánlott együttműködés az ő érdeküket is szolgálja.

Somogyi Norbert párizsi szakattasé szerint Franciaországban más a helyzet, hiszen ott működnek az államközi kétoldalú kapcsolatok. A franciák egyébként 2012-ig ötven százalékkal megemelik a kutatás-fejlesztésre fordított pénzeket. A magyar szakemberek az egészségügyi, mezőgazdasági, energetikai, ezen belül is a megújuló energiákkal kapcsolatos kutatások terén kapcsolódhatnak be. Somogyi Norbert sokat ígérőnek tartja az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatásokban való magyar részvételt.

Az attasék munkájának hatékonyságát nehéz mérni. Munkájukra mégis szükség van, az attasék például keményen lobbiztak azért, hogy az Európai Technológiai Intézet Budapestre kerüljön. Noha az országok kutatás-fejlesztésével kapcsolatos információk az interneten is elérhetők, a személyes kapcsolatok nélkülözhetetlenek, ezek nélkül az ország képviselői szinte csak "legálisan dolgozó ipari kémek" lennének.

kulugy.jpg

A cikk 2008-ban íródott, tehát eltelt azóta pár év, kormányváltás, bürokrácia átszervezése stb, tehát felmerül a kérdés, hogy mennyire aktuális még ez az információ, létezik-e még hazai külügyi szervezetrendszerben a tudományos és technikai szakattasé pozíciója. A Külügyminisztérium honlapján nem találtam erre vonatkozó hírt, ha esetleg valaki ismerős a Bem téren és/vagy bővebb információja van a témáról, örömmel veszem a kommentekben.

Forrás: www.nol.hu

Képek forrása: www.kulugyminiszterium.hu; www.mult-kor.hu

Ezt már látta? Ez is érdekes: Egy egész érdekes ipari kémkedési ügy

Előrelátni a gazdasági válságot?

2013.09.09. 13:44 competitive intelligence

Nem csak minden közgazdásznak, hanem minden üzleti hírszerzőnek is álma előrelátni, előrejelezni fontos gazdasági eseményeket. Így könnyebb felkészülni rájuk, időben meg lehet tenni a szükséges lépéseket stb.

A Pénzügyi Szemle Online cikke szerint Greg Tkacz professzor a Google keresőszavainak elemzésével jutott arra a következetetésre, hogy a Google segítségével előre lehetett volna jelezni a 2008-as gazdasági válságot. Bár a professzor a lehetséges gazdasági előrejelzés Kanadára vonatkozását makroökönómiai hatásait vizsgálta, nyilvánvaló, hogy a módszertan üzemgazdasági szinten is működőképes eszköz lehet a gazdasági hírszerző és -elemző számára.

vorhersage.jpg

" Az internet és a számítástechnika fejlődése a legtöbb iparágat forradalmasította, miért ne hozhatna megújulást a közgazdasági előrejelzések terén is? Egy friss elemzés szerint például a Google internetes keresőjének segítségével előre jelezhettük volna a 2008 októberében kirobbant gazdasági válságot.

Greg Tkacz, a St Francis Xavier University közgazdász professzora elemzésében rámutat, hogy a Google keresőjébe beírt, válságra utaló kulcsszavak - jobs, recession - már hónapokkal a pénzügyi krízis kitörése előtt látványosan megszaporodtak, vagyis a kereső tendenciáinak alapján már ekkor sejteni lehetett, hogy közeleg a baj.

Tkacz szerint - a kanadai válságkezelést vizsgálva -, ha a kanadai kormány három hónappal korábban értesült volna arról, hogy közeleg a válság, akkor a 2009 januárinál korábban be lehetett volna vezetni a gazdaságélénkítő csomagot, ami akár a munkahelyek egy részének megmentését is eredményezhette volna."

A teljes tanulmány letölthető innen.

Forrás: Pénzügyi Szemle Online

Kép forrása: www.de.123rf.com


Ezt olvasta már? Ez is érdekes: Németes precizitással lopnak adatot a kínaiak

Ipari kémkedés gyanúja Kínában

2013.09.05. 16:51 competitive intelligence

Arról gyakran hallunk, hogy kínaikat vádolnak ipari kémkedéssel, arról azonban ritkábban tudósít a sajtó, hogy Kína indít eljárást nyugati üzletemberek ellen.

Az alábbi felvétel szerint a kínai hatóságok egy kockázati elemző cég vezetőit vádolják ipari kémkedéssel.

Németes precizitással lopnak adatot a kínaiak

2013.09.02. 14:00 competitive intelligence

A német Der Spiegel magazin beszámolója szerint a kínai hadseregnek dolgozó hackerek egyre szélesítik digitális adattolvaj tevékenységüket - amelyet nemrég egy amerikai tábornok a javaknak az emberi történelemben valaha előfordult legnagyobb átruházásaként jellemzett.

sg.jpg



A piacért átverték saját magukat

A témában eddig főként amerikai cégek elleni kínai e-támadásokról és a felelősséget elhárító pekingi nyilatkozatokról hallhattunk - a Spiegel cikke szerint azonban tavaly az EADS és a Thyssen-Krupp, európai székhelyű cégeket is olyan jelentős kiber-incidens sújtotta, ami miatt hivatalos bejelentést tettek a német hatóságoknál. Berlini kormánykörökben megdöbbenést keltettek az esetek, mivel a politikai vezetés eddig el akarta hinni, hogy a kínaiak kémkedési és jogosulatlan másoló tevékenysége tisztán gazdasági indíttatású lehet.


A hasonló stikliket, például egy bajor autómárka presztízs-modelljeinek kriminális minőségben történő lekoppintását Berlin több mint öt és fél éven át hajlandó volt tűrni, mert Kína a globális válság közepette évente két számjegyű gazdasági növekedést produkált. Ez a hatalmas piac a jogvédelemmel kapcsolatos problémák ellenére is remek export-lehetőséget biztosított a német ipari termékek számára - amit Angela Merkel kancellár tavaly februárban még mindkét fél számára nyertes kombinációként jellemzett.


Vadász, rakéta, műhold - hacker kezébe nem való!

Amikor a túl sok információ jelenti a problémát...

2013.08.28. 08:35 competitive intelligence

Az üzleti életben sokszor merül fel az a probléma, hogy a döntéshez nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű vagy minőségű információ. Néha azonban ennek pont az ellenkezője jelenti a problémát, azaz túl sok információ áll rendelkezésre és túl sok költségbe, időbe kerül az információ szűrése, azaz a lényeges információk kiválasztása.

Az információ túlcsordulása 2010-ben 1 mrd dollár veszteséget okozott az Egyesült Államok gazdaságának és minden évben kb. 28 billion munkaóráa megy kárba hasonló okok miatt.Jonathan B. Spiras, a Basex - a világ egyik legnagyobb információs tanácsadó cég -  alapítója és vezető elemzője készítette az alábbi rövid oktató filmet a problémáról. A rövid kis filmben többek között a BMW, Siemens, IBM vezetői mondják el gondolataikat a témával kapcsolatban.

Forrás: http://comintelli.blogspot.hu/2013/08/how-too-much-information-is-hazardous.html

Üzleti hírszerzés és ipari kémkedés: hazai helyzetjelentés 2011-ből (Mai reggel 2011-ből, Betlen Jánossal)

2013.08.26. 08:35 competitive intelligence

Üzleti hírszerzésről és a gazdasági kémkedésről beszélgetett a Ma reggel című műsor vendégeként Illisz László (Figyelő főszerkesztő) és Szirmay Dávid  (Bors rovatvezető) Betlen Jánossal műsorvezetővel. A felvétel 2011-ben készült, tehán nem a legfrissebb, de így érdekes.

betlen2.jpg

A beszélgetés tartalmazza a témához kapcsolódó összes "alapfokú kötelező elemet", mint például az üzleti hírszerzés és gazdasági kémkedés közötti különbség megvilágítása, a vállalatok tudatlansága és/vagy hanyagsága az adatbiztonság területén (lásd ezzel kapcsolatban korábbi bejegyzésünket a vállalatvezetők naivitásáról) és így tovább. Korrekt kis figyelemfelkeltő videó a témában, kár, hogy nem találkozunk gyakrabban ilyennel magyar nyelven. 

A videó beágyazása technikai okok miatt nem sikerült :(, de az alábbi linken megtekinthető:

http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/06/27/08/Uzleti_hirszerzes_es_ipari_kemkedes.aspx

(Ha esetleg valaki megírná kommentben, hogy miért nem sikerült beilleszteni, annak külön köszönet)

Ezt olvasta már? Ez is érdekes: Üzleti hírszerzés vs. magánnyomozás

Üzleti információk látványos és hatékony megjelenítése

2013.08.22. 08:35 competitive intelligence

Az üzleti hírszerzés (competitive intelligence) célja releváns gazdasági adatok gyűjtése és elemzése. Bármennyi alapos is az adatgyűjtés és az analízis, nem tudja elérni a célját, ha nem tudjuk hatékonyan átadni a megrendelőnek, illetve az érintetteknek. A megszerzett, feldolgozott információk megfelelő megjelenítéshez, "adatvizualizációhoz" nyújt segítséget az alábbi kis írás:

The goal of data visualization is to make all data easy for a viewer to understand;. The value of BI, or business intelligence, comes from being able to sort through this information and identify important connections. Data visualization is a great way to make data discovery clear and digestible. However, some forms of data visualization are better than others. Here are some tips to follow when working with charts to make sure that viewers understand the data.

Today, businesses can benefit greatly from analyzing the data that they receive concerning products, sales, and customers. The value of BI, or business intelligence, comes from being able to sort through this information and identify important connections. Data visualization is a great way to make data discoveryclear and digestible. However, some forms of data visualization are better than others. Here are some tips to follow when working with charts to make sure that viewers understand the data.

Avoid 3D At All Costs 

Three-dimensional charts can add unnecessary confusion when it comes to data. The perspective makes it seem that information marked by the back axis is less important than that in the foreground, which is rarely the case. It’s best to simply avoid these types of charts rather than have to worry about misunderstandings.

Line Charts Indicate Time Change

Image

When tracking a change over time, always use a line chart to indicate what is being measured. Other types of charts seem disjointed and it will not be immediately clear to other viewers exactly what they are looking at. The connected plots help indicate that the only change is time rather than other variables. 

Pie Charts Are Great… If They’re Simple 

Image

Pie charts can be great for comparing percentages. However, if you’re trying to chart values, a bar graph is a much better option. Keep in mind that pie charts can get convoluted if there are too many sections; a pie chart is most effective when comparing two different values, but if you must include more, make sure that you keep it to five or fewer “slices.” When working with data visualization, the most important thing is that it makes it easier for the viewer to understand. Make sure that your viewer won’t have to work too hard to understand the chart.

Label Directly On Charts

A detached legend that identifies variables can make a chart unnecessarily difficult to read. The eyes have to go back and forth, and the reader must be careful to remember and differentiate between colors. By placing labels directly on the sections they correspond with, you save your reader time and make sure they do not accidentally misinterpret the chart.

Make Sure Colors Stand Out

There is nothing worse than a chart that uses colors that are nearly the same, as this makes the chart difficult to look at and understand. Whenever possible, use as few sections as possible so that you only need to choose a few colors; make sure you pick colors that stand out from each other and will not be confused with one another. 

Don’t Forget To Label Axes

Image

It might seem simple, but many people forget to include labels on their axes, especially if they feel they already addressed that in the chart title. It is crucial that people be able to look at your chart and understand it, even without a title.

Utilize The Title Line

A title line can add a lot to a chart, but most people simply identify what is being measured in the title line. By indicating why the chart is important, you can save a lot of time explaining to viewers. A descriptive chart title can both describe what is being measured and why the reader should care.

It's All About Simplicity 

Data visualization makes it easy to understand BI so that businesses can put the data to use. Data discovery often depends on how the information is presented, so it is important to make charts that are as clear as possible.

Forrás: http://smartdatacollective.com/ryan-farrell/138571/big-data-visualization-beginner-s-guide

Ezt olvasta már? Ez is érdekes: Kekszesdobozzal az adatlopás ellen

Ipari kémkedés 2012 - aktuális rizikóanalízis a német gazdaságra vonatkozóan (német nyelvű tanulmány)

2013.08.21. 08:30 competitive intelligence

A tanulmányt a müncheni székhelyű Corporate Trust-ot alapító Christian Schaaf jegyzi, aki jelenleg a rendőrtiszti, illetve alkotmányvédelmi karrierje után a privát szektorban kamatoztatja speciális szaktudását és tapasztalatait.

corporate-trust_01_christian_schaaf.jpg

A tanácsadó cég fő tevékenysége biztonsági tanácsadás, rizikóelemzés, krízismenedzsment.

The Value of Competitive Intelligence

2013.08.17. 13:30 competitive intelligence

There are literally hundreds of Competitive Intelligence (CI) surveys that you can find on the web, and nearly all of them start off with some sort of statistic on the prevalence of CI today in business.  This number is usually between 40%-50% of businesses today that have No formal competitive intelligence function within their organization (and probably lower for Omaha companies).  This number never ceases to amaze me because I know that if you looked at a different statistic, one that showed how many companies practiced some form of competitive intelligence at all within the organization you would find that number around 100%.  The key word above being “formal” because all businesses are doing some sort of CI, even if it’s just data collection.  It may be disconnected, unorganized and raw, but it is being done at some level inside your company. 

A more interesting statistic however shows the types of companies that are utilizing a formal CI function.

  • 82% of companies with annual revenues over $10 billion practice Competitive Intelligence.
  • 90% of Fortune 500 Companies practice Competitive Intelligence.

Some will write off these facts as product of a company’s size, but Talon Strategy believes that companies of any size can benefit from competitive intelligence and strategy. To put it another way; how well would a CEO sleep at night knowing that his company has no formal competitive intelligence function, but his top competitor does, and they spend their days studying ways to take his company down?

Once a CEO fully understands all that a formal Competitive Intelligence function is capable of, there is no need for statistics.  Unfortunately many companies, especially in Omaha, still don’t understand the value a CI function can bring to a company.

To get an idea of what kind of CI is taking place at your company, ask your company’s R&D or product development people what the next big thing will be in the marketplace, ask your sales team if they know anything about competing products and how competitive your pricing is, or ask your customer service team if they have ever heard a comparison to a competitor (they could probably rank your biggest threats).  Your company’s founders had to pitch competitive advantage when your company was started and your finance team had to benchmark against competitors for investors.  And these are just the most obvious examples, depending on your organization’s size you could have countless individuals keeping comparison lists, news clippings, financial reports, marketing materials etc.

So the big question becomes this: If something is so important that is seems to be essential in nearly every company, and essential in every department of every company then why are only half the companies formalizing Competitive Intelligence?

The answer is that many CEO’s still don’t see the value of formalizing CI and dedicating resources to it.  Many see it as just a cost center with no direct impact on the bottom line.  However if a company wants to be the best and works to get any advantage it can, adding a formal competitive intelligence function to the organization will absolutely accomplish this goal.  The other reality is that it really doesn’t cost that much to formalize competitive intelligence within an organization.  Sure some companies like Merk or GE spend millions on CI, but a company can add a single FTE or even half of an FTE to start seeing value from competitive data collection.  Once the process begins, the value to the company becomes clear.

Another option is to outsource the CI function.  This is a a low cost and effective way to get periodic strategy updates and timely competitor alerts without disrupting the current staff’s job functions.  An additional benefit is that an outsourced solution removes any training and learning curves from the equation, a company can begin with a seasoned staff for less than what it would cost to pay an employee to do this.

We end with a fun illustration of how a formal CI process should work.

Jupiter Co. makes computers and sells them online.  They enjoy a healthy percentage of market share for online computer sales.  They have a few competitors, but none offers the price and service they offer.  They are content with their market position and have no formal CI function.  Pluto Tech has a small but profitable online computer sales business, they run their own website but don’t enjoy the sales that Jupiter enjoys.  They are but a minor threat to Jupiter.

Inside Jupiter the following is observed within different departments regarding Pluto:

1.  The CFO reads a press release that Pluto signs an agreement to sell its products at a large retail chain.

2.  The Investor Relations manager reads in the latest 10-Q that Pluto has acquired XYZ Tech, a tiny technology company that makes computer hardware.

3.  At a technology trade show a Jupiter sales rep. hears that Pluto’s newest computer will have a lower price point than Jupiter.

4. A Jupiter service center rep. hears from a customer that Pluto will be giving away their newest monitor as soon as it comes out, with the purchase of a new computer.

Separately these items range from “who cares” to “interesting”, but none set off major alarm bells.  Now what if Jupiter had a formalized CI function which took this information and added to it the following:

1. A search of the patent database reveals that XYZ Tech has several patents on 3-D monitor technology.

2. Found at the same trade show above, Pluto’s newest computer is coming out in 6 months and a promotion for a free monitor will run at the launch.

3. A search of the Pluto job openings reveals that they are hiring technology support managers to work in satellite offices located inside a large retail chain partner.

4. Calls to Pluto’s talent recruiting partners reveal that the retail chain is Wal-Mart.

The CI professional took seemingly unrelated pieces of data and started to piece the puzzle together.  With all of this information the CI professional prepares a report for the Jupiter CEO with the following information:

Pluto Tech is launching a new PC in 6 months that has a lower price point than Jupiter.  They will be giving away a new 3-D monitor with every purchase.  They will sell this PC at Wal-Mart stores, and most likely on the Wal-Mart website increasing their online visibility by 400%.  Service for Pluto will be enhanced by new in-store tech support reps. in Wal-Mart stores.

Now I think everyone can agree that the Jupiter CEO would much rather hear this information 6 months in advance as opposed to the day the Pluto press release comes out.  And even if this report isn’t 100% accurate in its forecast, the CI rep. has exposed a potentially huge threat to Jupiter’s market share, and a possible opportunity to beat Pluto to the punch.

The story above is a very simplistic example of the impact a formalized CI function.  In reality things are a bit more complex, but the biggest truth in this example is that the fog does start to clear when all the competitive data is grouped together.  In reality however, the CI area must work with decision makers across the organization frequently to build competitive and market scenarios.  Business is always evolving. If your business isn’t growing, it’s dying, and this is why CI is always a necessary component of any business that hopes to thrive.  If you don’t have an understanding of your competitors, their revenue sources and market strategies, then you don’t have a full understanding of the market where you are competing.  When decisions are made across a company, they need to be made when considering the competitive landscape if a company truly wants to stay ahead of the competition.

Forrás: http://www.talonstrategy.com/2011/10/the-value-of-competitive-intelligence/

A magyar cégvezetők nem tartanak a munkavállalók által elkövetett visszaélésektől

2013.08.16. 12:53 competitive intelligence

A magyar cégek 86 százaléka továbbra sem tart attól, hogy munkatársaik visszaélést követnek el az informatikai rendszereken keresztül. 

tekit.de.jpg

Míg a magyar cégvezetők elméleti síkon tisztában vannak vele, hogy a legnagyobb informatikai veszélyforrást a saját dolgozóik jelentik számukra, a munkatársaikba vetett bizalmuk mégis már-már naivan erős. Az Ernst & Young által készített elemzés szerint a vezetők döntő többsége nem tart attól, hogy a kollégák visszaélnek a vállalat számítógépes rendszerén lévő információkkal.

„A visszaélések és vállalati csalások terén a vezetők továbbra is alábecsülik az informatika által nyújtott lehetőségeket,” mondta a tanulmány megállapításaival kapcsolatban Csomai László, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Szolgáltatások menedzsere. A szakember szerint a vezetők szinte nem vesznek tudomást arról, hogy manapság gyakorlatilag a teljes vállalati kommunikáció elektronikusan történik, ez pedig rengeteg lehetőséget ad a visszaélésekre. „Mivel a vezetők nem jól mérik fel a terület súlyát, a vállalatok általában továbbra sincsenek felkészülve az ilyen jellegű visszaélésekre, nem rendelkeznek megfelelő eljárásrenddel, szakértelemmel és technikai felszereltséggel. Különösen igaz ez a kis- és középvállalatokra,” teszi hozzá Csomai László.

Szabad hozzáférés

A vállalatok egyik legnagyobb értéke szellemi tulajdonuk. Ezeket ma már elektronikus formában tárolják, s sok esetben számos munkatárs hozzáfér. Azt például, hogy egy kilépő kolléga magával viszi a versenytárshoz az üzleti titkokat, sokan egyenesen elképzelhetetlennek tartják. Az EY által megkérdezett vezetők 37 százaléka szerint ilyen az ő cégükben soha nem fordul elő.

informationsschutz-usb-flash-speicher-und-taste-23188566.jpg

Igaz az elektronikus csalás felderítés ismertsége a vállalatvezetők között némileg nőtt, de a válaszadók 29 százaléka továbbra sem hallott erről a lehetőségről, és csupán 10 százalékuk ismeri jól az ilyen eljárásokat. Ezzel összefüggésben a megkérdezettek 47 százaléka a vállalati visszaélések felderítése során egyáltalán nem veszi a bizonyítékok közé az elektronikus dokumentumokat.

Többször hangsúlyoztuk, hogy a vállalatok számára az egyik legnagyobb veszélyforrást maguk az alkalmazottak jelentik, a felmérés szerint azonban a cégvezetők nincsenek tudatában ennek. Ez különösen -de persze nem kizárólag - a munkaerő elbocsátásánál jelenthet veszélyt, hiszen míg egy átlagos munkaerő jogosultalan információkezelése is jelentős veszélynek teszi ki a vállalatot, úgy az elbocsátott, de még felmondási idejét töltő munkaerő kifejezetten rizikóforrásnak minősül. Emiatt a Szerző - amennyiben az üzletvitel lehetővé teszi - az elbocsátott munkatárs releváns üzleti titkoktól való  hozzáférésének azonnali megszüntetését tartja kívánatosnak.

Forrás: origo.hu

Képek forrása: www.tekit.de, www.de.dreamstime.com;

Ezt olvasta már? Ez is érdekes: Üzleti hírszerzés vs. gazdasági kémkedés

Az 1945 és '90 közötti hazai gazdasági hírszerzés szervezete - ajánló

2013.08.14. 08:30 competitive intelligence

Érdekes és olvasmányos cikk a Betekintő oldalon az 1945 és 1990 évek közötti hazai politikai és - ami blogunk szempontjából még érdekesebb - a gazdasági hírszerzés szervezetéről Tóth Eszter tollából: itt olvasható

Mire lehet következetni egy toborzásból?

2013.07.12. 16:05 competitive intelligence

A HR-rel kapcsolatos információk elemzése mindig is jelentős forrás volt az üzleti hírszerzés számára. Sajtóértesülések alapján az elemzők egy jelentős mérető toborzókampányból következtetnek az iPhone 6 gyártására, pontosabban annak közeledő kezdetére.

Apple-iPhone-6-And-6-Pro.-490x393.jpg


A hír hallatán egyértelmű: ha érdekel, hogy mikor és milyen irányba mozdul a versenytársad, figyeld a felvenni kívánt szakembergárda mennyiségét és összetételét valamint az időzítést! A toborzás jelenthet kapacitásnövelést vagy éppen stratégiai irányváltást.

A kép forrása: www.concept-phones.com

Az üzleti hírszerzés és a magánnyomozás kapcsolata

2013.06.14. 08:45 competitive intelligence

A magánnyomozás helye, szerepe a gazdasági életben, és kapcsolata az üzleti hírszerzéssel; Sasvári Rudolf tanulmánya:

Az eredeti tanulmány a DETEKTOR Plusz magazin 2010/9–10. számában jelent meg, a cikket változatlan formában közöljük a szerző engedélyével. Az eredeti cikk megtekinthető többek között ezen a linken.


Mielôtt meghatároznánk a magánnyomozás helyét és szerepét a gazdasági életben, szükségesnek látom a magánnyomozás, mint szakma fogalmát tisztázni. A rendôrhatósági engedélyhez és OKJ-s szakképesítés megszerzéséhez kötött magánnyomozó tevékenység pontos meghatározását, definiálását ugyanis a jelenleg hatályos személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény, sôt az azt megelôzô 1998. évi IV. törvény és annak végrehajtására megalkotott 24/1998. (VI. 9.) BM rendelet is elmulasztotta. Csupán az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 16/2003.(IV.18.) BM rendelet 18. számú melléklete – amely a magánnyomozó szakmai és vizsgakövetelményeit határozza meg a munkaterület rövid, jellemzô leírásával – ad némi definíciót e tevékenységrôl:
„A magánnyomozó a megbízási szerzôdése alapján, a megbízóját megilletô jogok keretein belül figyelô, kutató, felderítô, dokumentáló munkájával, elemzô, értékelô, informáló, javaslattevô tevékenységével és személyes közreműködésével segíti megbízója jogainak, jogszerű érdekeinek érvényesítését és kötelezettségei teljesítését.”

magánnyomozó jelvény.jpg


A jogszabály a szakképesítés szakmai követelményeinél pedig ezt írja: „A magánnyomozói tevékenység nagyfokú önfegyelmet, széles körű elméleti felkészültséget, jó kifejezô- és kapcsolattartói készséget, valamint fejlett problémamegoldó képességet igényel. […] A [magánnyomozó] foglalkozás gyakorlásához képessé kell válni ezen [jogi, kriminalisztikai és pszichológiai] ismeretek alkalmazására az alábbi feladatok végrehajtásában:

  • adatok, tények és információk felkutatása, gyűjtése;
  • személyek, események megfigyelése, dokumentálása;
  • megtörtént események körülményeinek felderítése, és ezekre vonatkozó dokumentumok beszerzése;
  • nyilvántartások adatainak megtekintése, azokból igazolás, másolat kérése, kivonat készítése;
  • a megismert adatok, tények és információk értékelése, elemzése és azok alapján informáló, tanácsadó, javaslattevô tevékenység;

végül

  • személyes közreműködés a megbízó jogainak, jogszerű érdekeinek érvényesítésében, teljesítésében.”

A 16/2003.(IV.18.) BM rendelet 18. számú melléklete mindezen túl részletesen felsorolja, hogy a magánnyomozónak milyen alkotmányjogi, polgári jogi, büntetôjogi, büntetôeljárás- jogi, közigazgatási jogi, szabálysértési jogi, kriminalisztikai, pszichológiai elveket, illetve ismereteket kell elsajátítania, aztán belôlük vizsgát tennie.
Ezek valóban hasznos és szükséges ismeretek, „csak” éppen az alapvetô nyomozáselméleti, valamint a gyakorlatban alkalmazandó nyomozási szakismeretekre, adatgyűjtési módszerekre nem tud felkészülni a felsorolt ismeretanyag betanulásával a szakképesítés megszerzésére jelentkezô. Sajnos mesterségünk oktatásában túlteng a jogdogmatikai elmélet.

detektiv.jpg

Figyelembe véve a törvény betűjét, az alábbiakban definiálnám a magánnyomozást, annak fogalmát közelítve a gyakorlathoz.
A magánnyomozás polgári jogviszony keretében végzett (civil) szolgáltatás, tehát olyan adatgyűjtési formákat és műveleteket jelent, melyeket az erre specializálódott egyéni vállalkozók személyesen, a gazdasági társaságok pedig cégszerűen, de a fô- vagy mellékállású magánnyomozóik személyes felelôsségével, törvényi felhatalmazás,
illetve rendôrhatósági engedély (igazolvány) birtokában végeznek, a megbízóik jogos – általában gazdasági-üzleti, ritkábban magántermészetű, családi – érdekérvényesítése céljából, megbízási szerzôdés keretei között. A megbízók igényei alapján e szolgáltatások persze különfélék lehetnek, leggyakrabban:

  • céginformációk beszerzésére, cégtörténetek megírására, céghálózatok feltérképezésére;
  • jogszerű adósságkezelések elôkészítésére, (esetleg lefolytatására is);
  • üzleti partnerek megbízhatóságának, gazdasági társaságok és más szervezetek vezetô tisztségviselôinek, illetve alkalmazottainak biztonsági ellenôrzésére;
  • eltűnt vagy ismeretlen helyen tartózkodó, illetve bujkáló személyek felkutatására;
  • polgári és büntetôügyekben tanúk felkutatására és meghallgatásuk végrehajtására, illetve más kiegészítô bizonyítékok beszerzésére;
  • egyéb információk, adatok, dokumentumok gyűjtésére, feldolgozására és értékelésére irányulnak.

nő iroda.jpg

Egy szó, mint száz, a megbízók minden esetben valamiféle adatgyűjtéssel bízzák meg a magánnyomozót. Az adatgyűjtés a nyomozás egészének – mint verziókkal végzett intellektuális munkának – csupán az egyik fázisához tartozó munkafolyamat. A bűnügyi nyomozástan, a kriminalisztika szemszögébôl az adatgyűjtés és annak taktikai módszerei a nyomozásnak csupán legkisebb önálló egységét, nyomozási cselekményét jelenti, a többi nyomozási cselekmény mellett. A magánnyomozás szempontjából az adatgyűjtés ennél sokkal többet jelent, nem csupán egyetlen nyomozási cselekményfajtát, hanem az összes kvázi nyomozási cselekmény az adatgyűjtés keretében végezhetô el. Ezt a jelenleg hatályban lévô, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 34. § a) pontja – a magánnyomozóra vonatkozó szabályok között – rendkívül egyszerűen fogalmazza meg, melynek lényege a következô.

Óvakodj a hírszerzési behemóttól

2013.06.10. 13:05 competitive intelligence

Mennyire lehet hatékony az államilag szervezett üzleti hírszerzés a nemzetek közötti gazdasági versenyben? Erre keresi a választ Tiago Rodrigues az iGeopolitics weblapján megjelent írásában.

The original article written by Tiago Rodrigues, can be found on the website iGeopolitics.

 

Beware of the Economic Intelligence Behemoth

 

Spain has announced the creation of a brand new intelligence service in order to support and safeguard the nations economic interests at home and abroad. The Sistema Nacional de Inteligencia Económico (National Economic Intelligence System) will be framed within a law in support of entrepreneurship and internationalization which is about to be approved. The new system will be responsible for the collection and analysis of economic, financial and entrepreneurial  information in order to support the decision making at the state level. To do so it will work in cooperation with Spain’s Center for National Intelligence (CNI), the Ministries of Economy and Competitivity, and Foreign Affairs and Defense.

A core priority of the new system will be to avoid the repetition of juridic insecurity events which have been afflicting Spanish interests abroad over the past couple of years. Among them was Argentina’s expropriation of Repsol majority position on YPF (Yacimientos Petrolíferos Fiscales), after it discovered new large reserves of oil and shale gas. The energy multinational Repsol created during Franco’s leadership depends on its foreign presence for oil and gas reserves since refining margins are relatively thin. Similar outcomes have been hitting Spanish companies, as recent as early this year, such as the Bolivian government forceful expropriation of foreign-owned assets from Red Eléctrica, Iberdrola, Abertis and Aena.

OTP-MKB információáramlás: üzleti információk átvizsgálás nélkül

2013.05.17. 12:59 competitive intelligence

Mint korábban említettük, a versenytársra vonatkozó információk megszerzésének egy lehetséges módszere a konkurencia - lehetőleg vezető beosztású - szakembereinek  átcsábítása. Bár a jogszabályok szerint a munkavállaló az új munkaadójának nem árulhat el érzékeny üzleti információkat korábbi munaadójával kapcsolatban, a nyilvánvaló piac- és versenytársismeret sokat nyom a latban a szakemberek versenytárs általi alkalmazása során.

otp-mkb.jpg

Az Origo mai cikkében a lehetséges OTP-MKB felvásárlásról említi a blog témája szempontjából releváns mondatokat :

Úgy tudjuk, nem klasszikus átvilágítás zajlik, de erre voltaképpen nincs is nagy szüksége az OTP-nek. Az utóbbi fél-egy évben több tíz munkatárs és középvezető került át az MKB-ból az OTP-be, de ami a legfontosabb: az OTP igazgatóságában egy éve ott ül Erdei Tamás, aki másfél évtizeden keresztül volt az MKB első embere. Csányi Sándor tehát akkor is mindent tudhat az MKB-ról, ha az emberei akár egy percre sem teszik be a lábukat az MKB Váci utcai székházába.

Amennyiben ez tényleg így van -és miért ne lenne így -, az OTP valóban egy igen hatékony módját választotta az információk megszerzésének, mégha Erdei Tamás és a többi MKB-s munkatárs leigazolásának nyilvánvalóan más egyéb fontos okai is voltak.

Forrás: Origo

Kép forrása: aprod.hu

Ezt olvasta? Ez is érdekes: Az üzleti információk megszerzésnek jogi szabályozása

Pénteki könyvajánló: Üzleti hírszerzés avagy Az ügynöktartás ábécéje

2013.05.10. 11:35 competitive intelligence

Míg  az elmúlt hetek pénteki könyvbemutató során a német nyelvű szakirodalomból válogattunk, ezúttal a magyar nyelvű kínálatra koncentrálunk és mi mással kezdhetnénk a sort, mint Sasvári Rudolf Üzleti hírszerzés avagy Az ügynöktartás ábécéje című könyvével.


A szerző komoly rendvédelmi múlttal rendelkezik, diplomáját a Rendőrtiszti Főiskolán szerezte, nyomozóként dolgozott többek között a fővárosi II. kerületben, a BRFK Állambiztonsági Szolgálatának Gazdaságvédelmi Osztályán, majd a Nemzetbiztonsági Hivatalnál. Elméleti és szakmai tudását több külföldi tanfolyam és képzés keretében csiszolta tovább. Leszerelése után a magánszektorban helyezkedett el.

Kekszesdobozzal az adatlopás ellen

2013.05.09. 13:00 competitive intelligence

Számtalan lehetséges módja van az ipari kémkedés elleni védekezésnek, az alábbi esetben egy meglehetősen érdekes módszerről van szó.

A németországi Evonik vegyipari vállalat információbiztonsági vezetőjének javaslatára a cég vezetőinek a fontosabb megbeszélések előtt egy fémből készült kekszesdobozba kell berakni okostelefonjaikat, így megakadályozva a készülékek távolról történő manipulálását, lehallgatóeszközként történő használatát és egyéb visszaéléseket. Andreas Blume, a nevezett cég illetékese elsősorban a kínai hírszerzés illegális adatszerzését próbálja ily módon megakadályozni. Az okostelefonokban rejlő veszélyekről éppen tegnap írtunk egy videóval megspékelt rövid posztot.

evonik_300dpi_screen_srgb_bildschirm60126.jpg

Első hallásra nem lehet eldönteni, hogy egy forradalminak gondolt információvédelmi eljárás vagy pedig - amúgy ötletetes - gerillamarketing rejlik a hír mögött, valószínűleg az igazság valahol félúton van.

Hogyan lehet hozzáférni az üzleti titkokhoz okostelefonon keresztül?

2013.05.08. 15:01 competitive intelligence

Nagyon egyszerűen, ezt mutatja a mellékelt rövid videó. A gazdasági kémkedés, illetve ipari kémkedés veszélye mindenkire itt leselkedik, cégmérettől, cégformától és iparágtól függetlenül, kérdés, hogy ki van ennek tudatában és ki tesz ellene. Tartsuk be, illetve munkatársainkkal tartassuk be a gazdasági kémkedés elleni védekezés 10 aranyszabályát!

Ezt olvasta már? Ez is érdekes: Üzleti hírszerzés vagy gazdasági kémkedés? A fogalmak áttekintése

A gazdasági kémkedés elleni védekezés 10 aranyszabálya

2013.04.19. 11:29 competitive intelligence

Hogyan minimalizálhatjuk a gazdasági, illetve az ipari kémkedés kockázatát, illetve az ebből származó anyagi és erkölcsi károkat?

Korábbi bejegyzésünkben utaltunk a gazdasági / ipari kémkedés okozta károk mértékére, jelen bejegyzésünkben az illegális információszerzés elleni védekezés 10 aranyszabályát tekintjük át röviden. A lejjebb olvasható elvek következetes betartásával eredményesen lehet csökkenteni a rizikót.

Pénteki könyvajánló - Pfaff: Üzleti hírszerzés a gyakorlatban

2013.04.19. 11:21 competitive intelligence

Ismét az üzleti hírszerzés német nyelvű szakirodalmának egyik alapművét mutatjuk be, ezúttal Dietmar Pfaff professzor Competitive Intelligence a gyakorlatban című művére eset a választás.
Pfaff professzor a kölni Rajnai Főiskola tanít média szakirányon, illetve több felsőoktatási intézményben is óraadó. A Competitive Intelligence sok éve a fő kutatási területe, 2003-ban egy ún. kick-off kutatást is vezetett ebben a témában. Tulajdonosa a frankfurti székhelyű Infomarketing tanácsadó cégnek, melynek fő szakterülete –mily meglepő – a competitive intelligence (üzleti hírszerzés, más néven konkurenciaelemzés, versenytárselemzés)

pfaff_könyv_1.jpg

Egy egészen érdekes ipari kémkedési ügy

2013.04.18. 12:33 competitive intelligence

Puskás Tivadar 1874-ben ipari kémkedés segítségével leplezett le egy ipari / tudományos csalást.

puskás.tivadar.JPG

Az ipari kémkedés anyagi következményei

2013.04.17. 17:02 competitive intelligence

A KPMG tanácsadó vállalat németországi  felmérése a kémkedés okozta károkról és a védekezés költségeiről

Elfogadták az elektronikus információbiztonságról szóló törvényt

2013.04.17. 09:00 competitive intelligence

A Parlament hétfőn elfogadtaaz állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról” szóló törvényjavaslatot.
A törvény célja a preambulum szerint a nemzeti vagyon részét képező elektronikus adat- és információs vagyon – ideértendő természetesen a gazdasági információ is- védelme.
Az elektronikus információs rendszerek és rendszerelemek nem csak a fizikai veszélyeknek vannak kitéve, hanem más, az úgynevezett kibertérből érkező fenyegetéseknek is.
Az elmúlt időszakok kibertámadásai igazolják a szabályozási igény létjogosultságát, illetve a törvénytervezet elfogadását.

nato.int.jpg


Az elfogadott törvénytervezet itt található.
A törvény definiálja a fontosabb alapfogalmakat (mint pl. adat, biztonsági szint, biztonsági osztály, fenyegetés, globális kibertér, informatikai biztonsági stratégia stb.), rendelkezik a Nemzeti Elektronikus Információvédelmi Hatóságról, az információbiztonsági gondnok intézményéről, a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről, a kormányzati eseménykezelő központról,  továbbá az információbiztonságért felelős szakemberek képzéséről és továbbképzéséről, védelmi gyakorlatok szervezéséről, információvédelmi stratégiák és elemzések készítéséről.
A jogszabály mellékletben 5 szintben definiálja a szervezetek biztonsági szintjeit, illetve tartalmazza a törvény általános, illetve részletes indoklását.

Az üzleti hírszerzésről - rövid animáció

2013.04.16. 13:00 competitive intelligence

Szemléletes kis animáció az üzleti hírszerzés feladatairól, céljáról és létjogosultságáról. A kisfilm látványosan mutatja be a versenytársak archeotípusait, a versenyt korlátozó tényezőket és a competitive intelligence által nyújtott válaszokat. Kiemeli az üzleti hírszerzés a gazdasági kémkedés közötti különbséget, továbbá a jogi és etikai korlátok szerepét ás rávilágít arra, hogy competitive intelligence nélkül - fordítsuk akár üzleti hírszerzésnek, akár versenytárselemzésnek - meglehetősen nehéz egy vállalatnak eredményesen részt venni a piaci versenyben.

Könyvbemutató: Competitive Intelligence und Wirtschaftsspionage (CI és gazdasági kémkedés)

2013.04.12. 15:36 competitive intelligence

Könyvbemutató:

A könyv az üzleti hírszerzéssel és gazdasági kémkedéssel foglalkozó német nyelvű szakirodalom egyik alapműve, annak a 4-5 könyvnek az egyike, amelyek német területen alapjaiban határozzák meg a szakma fejlődését. Érdekessége, hogy a legális üzleti hírszerzést és az illegális gazdasági kémkedést nemcsak egy könyvön belül, hanem fejezetenként is párhuzamosan taglalja, ellentétben a többi művel, amelyek jellemzően élesen elválasztják a két témakört a könyvön belül.

peske_új.jpg


A szerzőkről:


Christian Lux:
A mannheimi egyetemen (Németország) végzett közgazdászként, kutatási területe a competitive intelligence, stratégiai menedzsment, valamint  információmenedzsment- és védelem. Projektvezetőként dolgozott A Perlitz Strategy Group-nál, majd megalapította a HELU Elektronik nevű tanácsadócéget, melynek fő profilja az IT-tanácsadás és implementáció, valamint a kommunikációs és az információs rendszerek.

Dr. Thorsten Peske:
Szintén a mannheimi egyetemen szerzett közgazdász végzettséget, illetve doktori címet. Alapítója a Perlitz Strategy Grouphoz tartozó KnowledgeAgent GmbH-nak. Szakterülete a stratégiakészítés és a competitive intelligence, számos publikációt jelentetett meg ebben a témakörben.

A könyv  az alábbi fejezetekre tagozódik:


1.    Bevezetés
2.    Definíciók
3.    A Competitive Intelligence és a gazdasági kémkedés alanyai
4.    A Competitive Intelligence és a gazdasági kémkedés célja
5.    Információgyűjtés a Competitive Intelligence és a gazdasági kémkedés során
6.    Költség- és kármodellezés illetve becslés
7.    A CI etikai aspektusai és a gazdasági kémkedés törvényi keretei
8.    Prevenció
9.    CI, gazdasági kémkedés és stratégia nemzetközi vállatoknál
10.   CI, gazdasági kémkedés és a kutatás-fejlesztés
11.   A gazdasági kémkedés aktuális esetei
12.   Kitekintés


Technikai adatok:
Összesen: 271 oldal, 34 ábra, 12 táblázat, ISBN 3-409-12020-3
A könyv a németországi Gabler kiadónál jelent meg. Ára kb. 50 EUR-tól

süti beállítások módosítása