Bevezető

az üzleti döntésekhez nélkülözhetetlen gazdasági hír- és információszerzés, gazdasági és ipari kémkedés, competitive intelligence gazdasági és jogi szempontból vizsgálva

Támogatás

A blog kizárólagos támogatója az Ungarnconsulting

Új szabályok szerint kezel üzleti titkokat a GVH

2014.01.06. 13:00 competitive intelligence

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) már most készülhet arra, hogy 2014. július 1-től új szabályok szerint dolgozik, a Versenytörvényt ugyanis nemrégiben módosította a parlament. Részletesen szabályozzák: ki és hogyan férhet hozzá az iratokhoz, közöttük azokhoz, amelyeket üzleti titoknak minősítenek. A Szecskay Ügyvédi Iroda szerint jövőre annyiban nehezebb dolga lesz a kártérítési igényt érvényesítőnek, hogy egyáltalán nem férhet hozzá sem engedékenységi kérelmekhez, sem egyezségi nyilatkozatokhoz. Ugyanakkor feltételezik, hogy amennyiben elfogadják az EU új irányelv-tervezetét; ezen szabályok ismételt módosításra szorulnak.

gavel-scales_20131209072423330.jpg


A GVH mellett az Európai Bizottság is igen aktív kartellügyekben. A napokban közzétett statisztika szerint 2013-ban közel 2 milliárd euró összegű bírságot szabtak ki versenyt korlátozó megállapodásokban részes vállalkozásokra. Az EU fent említett új versenyjogi irányelv-tervezete az ezután következő lépést kívánja majd megkönnyíteni: azt, hogy a kartellezés, így például árrögzítés miatt károsult személyek beperelhessék a kartellezőket.

Magyarországon a GVH eddigi munkáját – tavaly 1,8 milliárd forint büntetést szabtak ki versenyfelügyeleti eljárásokban – fél év múlva új szabályok segítik a Versenytörvény friss módosítása nyomán. A 2014. július 1-én hatályba lépő szabályozás ismerete már most alapvető fontosságú egyrészt azon vállalkozásoknak, amelyeket versenyjogi eljárás alá vontak, vagy éppen együttműködésre (engedékenységi programban történő részvétel) készülnek a hatósággal, másrészt olyan harmadik személyeknek, akiknek a versenyjogi jogsértéssel kapcsolatban kártérítési igényük van. „Polgári peres eljárásban ugyanis a károsultaknak kell bizonyítaniuk a káruk bekövetkeztét, összegét. Mindezek jellemzően olyan, sok esetben üzleti titkot képező bizonyítékokkal igazolhatók, amelyek vagy a károkozó vagy a versenyhatóság birtokában vannak” – mondja Keller Anikó, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje.

gvh logó.png

Az új magyar szabályozás szerint harmadik személyek egyáltalán nem férhetnek hozzá az engedékenységi kérelmekhez és az egyezségi nyilatkozatokhoz (ezek olyan megállapodásokról szólnak, amikor az eljárás alá vont vállalkozás együttműködik a hatósággal). A többi iratot is csak akkor tekinthetik meg, ha azokat nem kezelik védett adatként, például üzleti titokként. Ha az irat nem védett, más is hozzáférhet az eljárás jogerős lezárását követően (kivételesen előbb is, ha az irat megismerése jog érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges). A hozzáférés akkor tagadható meg, ha az irat megismerhetővé tétele veszélyeztetné a GVH törvényes működési rendjét, vagy illetéktelenül befolyásolná azt.

Keller Anikó szerint a legfontosabb újdonság, hogy a GVH jogosult utólag megváltoztatni a védett adat, így például az üzleti titok minősítését, tehát megvizsgálhatja, hogy fennállnak-e még ennek feltételei az irat-betekintési kérelem elbírálásakor. Ha a versenyhivatal úgy dönt, hogy a titok nem titok többé (tehát engedélyezi az iratbetekintést az eddig ilyenként minősülő iratokba is), a titokgazda is bírósági jogorvoslati kérelemmel élhet, amelynek elbírálásáig nem lehet betekinteni az iratba.

A versenyfelügyeleti eljárásban részt vevő ügyfelek betekinthetnek az engedékenységi kérelembe és az egyezségi nyilatkozatba is, valamint az üzleti titkot képező adatokba is, de kizárólag amennyire törvényes jogaik gyakorlásához (pl. védekezéshez való jog) szükséges. Ők kötelezettséget vállalnak arra, hogy a megismert adatot titokban tartják. A betekintésre főszabály szerint akkor van lehetőség, amikor az előzetes álláspontot vagy a vizsgálati jelentést elküldik az ügyfeleknek.

Court-Ruling-590x427.jpg



Az új szabályokat 2014. július 1. után a már folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, de a hatályba lépést megelőzően már védett adatnak minősített információ státuszát nem lehet megváltoztatni. Mivel az EU versenyjogi igények magánjogi érvényesítésével kapcsolatos irányelv-tervezetének (még nem végleges) szövege az iratokhoz történő hozzáférés tekintetében eltér a magyar szabályozás logikájától, feltételezhető, hogy az irányelv elfogadását követően (amelyet 2014-re terveznek) a magyar szabályozás ismételten módosításra szorul majd.

Közbeszerzések: vizsgálják, mi az üzleti titok

A közelmúltban több szabályozás is érintette az üzleti titok kérdését, például a Közbeszerzési Törvény módosítása is. A közbeszerzési gyakorlatban például az ajánlattevők túl széleskörűen értelmezték az üzleti titok fogalmát és olyan iratokat is üzleti titokká nyilvánítottak, amelyek nyilvánvalóan nem minősülnek annak. A Szecskay Ügyvédi Iroda szerint az ajánlattevők a legtöbbször szinte csak a felolvasólapot hagyják meg nyilvános iratként, a részvételi jelentkezés vagy ajánlat többi részét üzleti titokká nyilvánítják, függetlenül attól, hogy az egyébként nyilvános, akár közérdekűnek is minősíthető vagy az értékelési szempontok alapján értékelésre kerülő adatok részét képezi. Ha az ajánlatkérő a bírálat során észleli, hogy ajánlattevő olyan dokumentumokat is üzleti titokká nyilvánított, amelyek valójában nem azok, akkor hiánypótlást kell elrendelnie.

Forrás: OrientPress Hírügynökség

Képek forrása: GVH; myfertilitychoices.com; www.bbj.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://uzletihirszerzes.blog.hu/api/trackback/id/tr165735862

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.