A gazdasági titok védelme a hatályos hazai büntetőjogban
Azon cselekményeknek, pontosabban bűncselekményeknek a tételes leírása és szankcionálása található a büntetőjogi kódexben, amelyek jelen dolgozat korábbi fejezetében a Pfaff-féle közlekedési lámpa-hasonlatban a piros tartományba tartozónak jeleztünk.
A üzleti titkok védelméhez kapcsolódóan a Büntető törvénykönyvben a jogszabályok 3 csoportját különböztethetjük meg:
- a kémkedés (147. szakasz), mint a gazdasági kémkedés büntetőjogi tényállását,
- a gazdasági titok védelme (300. szakasz)
- valamint olyan halmazati cselekmények, amelyek nem utalnak információvédelemre és rendszerint halmazati bűncselekményként merülnek fel.
A kémkedés
A fentebb említett gazdasági kémkedés büntetőjogi tényállását a kémkedés bűncselekmény (147.szakasz) definiálja A kémkedés esetében a jogszabály nem utal a gazdasági információ védelmére, hanem általánosan írja le a kémkedés tényállását:
147. § Kémkedés
(1) Aki idegen hatalom vagy idegen szervezet részére a Magyar Köztársaság ellen hírszerző tevékenységet végez, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott kémkedést államtitok kiszolgáltatásával követi el, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki kémkedésre irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A jogszabály egyrészt leírja, hogy a kémkedés nem csak idegen hatalom, hanem idegen szervezet részére is el lehet követni, azaz az illegális gazdasági információk kedvezményezettje akár egy külföldi gazdasági szervezet, azaz egy vállalat is lehet.
Másrészt a kémkedéssel megszerezni kívánt információ lehet gazdasági titok is, a bűncselekmény passzív tárgya ugyanis alapesetében nem kell, hogy államtitok legyen, ez csak a (2)-ben leírt minősítés követelménye, tehát a kémkedés bűncselekményt gazdasági titkok tekintetében is el lehet követni.
Kémkedés miatt abban az esetben indulhat eljárás, ha a kedvezményezett külföldi természetes vagy jogi személy.
Gazdasági titok megsértése
A Büntető törvénykönyv 300. szakasza szerint:
300. § Gazdasági titok megsértése
(1) Az a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, úgyszintén aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Btk. 300. szakaszának (1) bekezdésében leírt bűncselekmény jogi tárgya a gazdasági verseny és tisztességes piaci magatartás védelme, mely távolabbról a fogyasztók érdekeit hivatott védeni. A szakasz címe a gazdasági titok kifejezést használja, és az üzleti titok mellett szintén e szakaszban írja le bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok megsértését, melyek azonban nem képezi jelen dolgozat vizsgálatának tárgyát.
A bűncselekmény elkövetési tárgya a gazdasági, illetve az üzleti titok.
A jogszabály több vagylagos elkövetési magatartást határoz meg:
- így az üzleti titok megszerzését
- annak felhasználását
- mással való közlését
- vagy annak nyilvánosságra hozatalát
Mással való közlés alatt egy az elkövetőtől különböző személynek történő személy részére történő tudomásra hozatalt jelent. A tudomásra hozatal mindenképpen cselekvést feltételez az elkövető részéről, azaz nem elegendő csupán annak a hozzáférés lehetőségének megteremtése. A mással való közlés elkövetési magatartása meghatározott számú és jól definiálható személyek részére történő információátadást feltételez. Amennyiben nem határozható meg pontosan azon személyeknek a köre, akiknek az elkövető tudomásukra hozta az üzleti titkot, úgy a mással való közlés helyett nyilvánosságra hozatalról beszélünk. Ebben az esetben tehát gyakorlatilag bárki megismerheti az adott üzleti titkot, a megismerők körét sem előre megbecsülni, sem meghatározni nem lehet. Az elkövetés tipikus eszközei a sajtó, a rádió és a televízió, illetve egy jobban terjed az internet segítségével történő nyilvánosságra hozatal.
A fenti négy elkövetési vagylagos, azaz önmagában már egy magatartás elkövetése is kimeríti a jogszabályban leírt tényállást. Természetesen könnyen előfordulhat, hogy az elkövető több elkövetési magatartást valósít meg ugyanazon gazdasági titokkal kapcsolatban, ám ez még nem jelenti többrendbeli bűncselekmény megvalósulását. Ha például ugyanazon üzleti titokkal kapcsolatban felmerült a jogosulatlan felhasználás és a nyilvánosságra hozatal is, úgy e magatartások egy egységet képeznek.
A szakirodalom szerint ilyenkor célszerű a bírósági ítéletben a legjellemzőbb elkövetési magatartásra utalni az ítéletben.
A gazdasági titok megsértése csak szándékosan követhető el, az elkövető tudatának át kell fogni, hogy gazdasági titok jogosulatlan megszerzéséről, felhasználásáról, másnak való közléséről, avagy nyilvánosságra hozataláról van szó.
A bűncselekmény önálló elkövetője bárki lehet, tehát nincsen semmilyen olyan speciális korlátozás, amely kizárná bármely személyek elkövetőként történő azonosítását.
A törvényi tényállás lényeges eleme, hogy a fenti cselekményeket az elkövető jogosulatlanul kell, hogy elkövesse. A jogosulatlan megszerzés alatt az értendő, hogy az információt megszerző személy sem jogszabályi felhatalmazással, sem a jogosult, azaz az üzleti titok jogosultjának hozzájárulásával nem rendelkezik. Fontos, hogy a titokgazda hozzájárulása vagy a törvényi felhatalmazás az adott elkövetési magatartásra vonatkozzon, ellenkező esetben megvalósul a gazdasági titok megsértése.
Így például, ha a titokgazda egyértelmű felhatalmazást ad üzleti titkának felhasználására, de a felhatalmazott az engedélyezett felhasználás helyett vagy amellett a szóban forgó üzleti titkot egy harmadik személlyel közli, úgy egyértelműen jogosulatlan cselekményről beszélhetünk.
A tett bűncselekményként való értékeléséhez feltétlenül szükséges annak vizsgálata, hogy az üzleti titok definíciójának a Polgári Törvénykönyvben leírt kritériumai valóban teljesülne-e, azaz:
- valóban az érintett gazdasági tevékenységéhez kapcsolódik,
- sérti-e ténylegesen a cselekmény a jogosult gazdasági érdekeit, azaz van-e tényleges kára, és
- megtett-e mindent a jogosult az üzleti titok titokban tartása érdekében?
Ha ezek a feltételek egyidejűleg nem teljesülnek, úgy nem minősíthető az adott gazdasági információ üzleti titoknak, ebből kifolyólag a gazdasági titok megsértése sem állhat fent.
A hazai bírói gyakorlata alapján nem minősül üzleti titok jogosulatlan felhasználásának két cég tevékenységére vagy bármilyen más jellemzőjére vonatkozó olyan összehasonlító adatok közlése, melyek alapjául szolgáló tények a cégbírósági nyilvántartás adataiból megismerhetőek.
Mint korábban megjegyeztük, a gazdasági védelméhez való jog nem abszolút jog, bizonyos helyzetekben a gazdasági szervezeteket jogszabályok kötelezik gazdasági jellegű információk szolgáltatására. Ezek az előírások egyrészt a gazdasági transzparenciát, másrészt a bűnüldözést, illetve terrorizmus elleni harcot hivatottak szolgálni.
A Büntető törvénykönyv 300. szakaszának (2) bekezdése szerint
(2) Nem büntethető gazdasági titok megsértése miatt, aki
a) a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy
b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt,
c) bennfentes kereskedelemmel, piacbefolyásolással vagy a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.
A fenti bekezdés szerint nem büntethető az, aki
- a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy
- a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez,
- bennfentes kereskedelemmel, piacbefolyásolással vagy a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez. Az utóbbi két esetben az elkövető akkor sem büntethető, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.
Az elkövetés értékelésekor fontos szerepet játszik a bűncselekmény rendbelisége.
Nem beszélhetünk halmazatról, ha a gazdasági titok adatok információk tömegéből áll . A gazdasági életben fontos titkok jellemzően információból állnak. Az információ pedig ezen adatok és tények valamilyen tudomány szerinti rendszerezéséből, kategóriába rendezéséből és tágabb összefüggések feltárásából áll össze . Ezek az adatok és tények egymástól elkülönítve és függetlenül sokszor minden piaci szereplőnek rendelkezésre állnak, információvá azonban az adott gazdasági szervezet elméleti tudása, know-how-ja által vállnak. A gazdasági titkok tehát adatok és tények halmazából álló információból, sőt információk speciális rendszeréből állnak, ha ilyen összetett titok megsértése történik úgy egy rendbeli bűncselekményről beszélünk.
Szintén egy rendbeli bűncselekményről beszélünk abban az esetben, ha a megsértett gazdasági titoknak több jogosultja van .
Egyéb releváns tényállások
A gazdasági információt védő jogszabályok harmadik csoportját azon bűncselekmények jelentik, amelyek megszegése jellemzően az információk beszerzése során következik be.
Ezen bűncselekmények előfordulnak gyakran önálló bűncselekményként is, de nem ritkán halmazatként jelennek meg mind a kémkedés, mind a gazdasági titok megsértése mellett.
A halmazat esetében említeni kell a látszólagos és a valóságos halmazatot.
Látszólagos halmazat fordulhat elő a következő bűncselekmények vonatkozásában:
- Kémkedés és gazdasági titok megsértése esetén
- Államtitoksértés és gazdasági titok esetében látszólagos halmazatról beszélünk, mivel az államtitoksértés speciális bűncselekmény, így érvényesül a lex specialis derogat lege generale elve. Ez alapján a látszólagos halmazatot az államtitoksértés javára kell feloldani.
- A szolgálati titoksértést és üzleti titok sértését esetén szintén látszólagos halmazatként értékeli a szakirodalom, melyet az utóbbi javára kell feloldani.
- Amennyiben a gazdasági titok megsértése a levéltitok megsértése által történik, úgy a gazdasági titok megsértése megelőzi a levéltitok megsértését a látszólagos halmazatban.
Valóságos (heterogén) halmazat áll fent, ha az információ jogosulatlan megszerzése egyben más bűncselekmény tényállását is kimeríti.
Így a teljesség igénye nélkül a következő bűncselekmények jöhetnek szóba halmazatként:
Valódi halmazat jöhet létre az alábbi bűncselekmények közül bármelyikkel:
- Személy elleni bűncselekmények, mint például emberölés, testi sértés
- A szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények közül különösen a kényszerítés, személyi szabadság megsértése és az emberrablás, magánlaksértés jöhet szóba
- A hivatali bűncselekmények közül elsősorban a jogosulatlan titkos információgyűjtés
- Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények közül az ügyvédi visszaélés
- A közélet tisztasága elleni bűncselekmények közül a vesztegetés és a befolyással üzérkedés
- A közbizalom elleni bűncselekmények közül közokirat-hamisítás és a magánokirat-hamisítás, amennyiben ezen bűncselekmények segítségével
- Egyéb gazdasági bűncselekmények, mint például a számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása
- A vagyon elleni bűncselekmények közül lopás, rablás, kifosztás, zsarolás, jogtalan elsajátítás
A fenti bűncselekmények kémkedéssel vagy gazdasági titkokkal történő együttes tényállása esetén a büntetés a halmazati szabályoknak megfelelően kerül kiszabásra.
