A napokban rengeteget olvastam az Apple-alapító életútjáról és haláláról, amikor érdekes megjegyzésre lettem figyelmes.
Mivel Jobs nem szerette volna, ha az Apple-misének is becézett termékbemutató részletei előre kiszivárognak, ezért a hírek szerint "terrorista-csoportokban", azaz sejtszerűen dolgoztak az egyes fejlesztők. Ennek előnye, hogy az egyes funkciók fejlesztéséért felelős személyek csak annyi információhoz jutnak hozzá, amennyi munkájukhoz feltétlenül szükséges, a termék vagy szolgáltatás komplex koncepcióját csak az irányító ember láthatja.
Mit is jelent? Az a tény, hogy ennyire kiemelten kezelik az információbiztonságot, mindenképpen pozitívan értékelendő. Kérdés viszont, hogy az ilyen jellegű biztonsági szemlélet csak a termékbemutatókra volt jellemző, vagy a teljes termékfejlesztési folyamatra. Ha utóbbira is, akkor viszont nehézkesség teszi az ügymenetet, ha mindent a legfelső szinten kell egyeztetni, csökkenti a munkatársak önállóságát, kreativitását, végső soron motivációját. Mivel az egyes mérnökök és informatikusok csak egyedi fejlesztési feladatot kapnak, így esélyük sincs hogy a termékre mint egészre tegyenek jobbítási javaslatokat. Ezzel pedig pontosan attól a innovációs ehetőségtől fosztják meg őket, amire Jobs mindig is annyira büszke volt.
Általánosságban megállapítható, hogy akár működőképesek is lehetnek ezek a sejtszerűen felépített szervezetek, ám a hatékonyság az adott vállalat méretének növekedésével folyamatosan csökken. Mivel egy nagyvállalatban törvényszerűen megnő a projektek száma, ez magával vonzza a döntési helyzetek számának növekedését is. Ez viszont automatikusan a döntési idő meghosszabodását eredményezi. További veszély a karizmatikus, mindent egy kézben tartó vezető kiesése. Mivel csak ő van birtokában az összes fontos információnak, kiesése a munkafolyamatokból (ami adódhat akár felmondásból/kirugásbó, akár elhalálozásból, mint Jobs esetében) komolyan veszélyeztetheti a cég további működését.
Azt persze nehéz kívülről megítélni, hogy mennyira volt megalapozott a kiszivárogtatástól való félelem, viszont az tény, hogy az ilyenfajta információvédelem nem sokat ér önmagában, főleg ha rendszeresen előfordul, hogy szigorúan titkos prototípusokat felejtenek az alkalmazottak holmi mexikói étteremben
