üzleti hírszerzés

 
Mint a korábbi bejegyzések alkalmával megállapítottuk (már amennyiben ezt külön meg kellett állapítani), az üzleti élet tisztaságának megőrzéséhez szükség van korlátozásra. Felmerülhet az Olvasóban a kérdés, hogy kinek a kötelessége ezen szabályok felállítása.
Két alapvető elméleti lehetőség létezik viselkedési korlátok felállítására: egyrészt a gazdasági információvédelem állami szintre emelése a büntetőjog által, másrészt pedig alternatíva lehet egy önkéntes, piaci szereplők által létrehozott keretszabályozás.
A valóságban egyik szabályozási rendszer sem képes teljes mértékben szabályozni az üzleti folyamatok ezen részét, azaz biztosítani a kívánt hatást. A nyugati üzleti kultúrában ezért kétszintű szabályozási rendszer alakult ki. Az üzleti élet tisztaságát, ideértve a gazdasági titkok védelmét védi a tételes büntetőjog, emellett a büntetőjog, mint írott jog hiányosságait pedig etikai vagy morális szabályok hivatottak kijavítani.
 
Mindkét szabályozás az üzleti élet tisztaságát célozza szolgálni, a két rendszer között azonban alapvető különbségek találhatók.
A jogi, különösképpen a büntetőjogi szabályozás előnye az állami kikényszeríthetőség, illetve a jogi tárgy állami, azaz a legmagasabb szintű védelem. Természetesen ez nem csak üzleti titok védelmének témájában érvényes, hanem a büntetőjogot, mint jogi ágat jellemzi. Hátránya viszont az etikai, illetve önkéntes szabályozással szemben, hogy a jogi keretek általában merevebbek, tehát nehezebben változtathatók, ami különösen a gazdasági környezet turbulens változásait figyelembe véve tekinthető jelentős hátránynak. Továbbá az egyes országok jogrendszerei nem teljes körűen harmonizáltak, az egyes jogrendszerek közötti szabályozási különbségeket az etikai szabályok segítségével egyenlíthetik ki a multinacionális gazdasági szervezetek.
 
Az etikai szabályozás hátránya kikényszerítő erő hiánya, viszont javára írható, hogy belső szakmai szabályozásról lévén szó nagyon szakmai kompetencia jellemzi.
 
Az előnyök és hátrányok összevetéséből kiderül, hogy a büntetőjogi és az etikai szabályozás kiegészítik egymást. Általánosságban véve megállapítható, hogy a büntetőjogi normák egyfajta minimum magatartási előírásként értelmezhetők, azaz amit a büntetőjog büntetni rendel, az etikus sem lehet.