üzleti hírszerzés

Az a tény, hogy a külképviseletek élénk érdeklődéssel figyelik a a fogadó ország politikai, gazdasági folyamatait, nyilván senkinek nem újdonság. Létezett / létezik egy pozíció a magyar külügyi hiererchiában, amelynek dedikált feladata a nyílt forrásokból számrazó tudományos és technológiai információgyűjtés. Anyagot kerestem egy előadáshoz, amikor az alábbi cikkre bukkantam a NOL archívumában:

Tizenegy nagykövetségünkön dolgoznak tudományos és technológiai szakattasék, akik az adott országokban folyó kutatásokat, fejlesztéseket, ipari trendeket figyelik.

"Minden legális forrásból begyűjthető tudományos, technológiai, tudománypolitikai információ megszerzése és közvetítése a feladata a tudományos és technológiai (TÉT) szakattasénak. Az adott ország újdonságai, kezdeményezései, hazánkban hasznosítható ötletei érdekelnek bennünket. Olyanok, amelyek a hazai vállalatok, intézmények számára fontosak lehetnek" - nyilatkozta lapunknak Jelinkó Árpád, aki Helsinkiben dolgozik attaséként.

A legalitás határát a mindenkori partner jelöli ki. Amit ő a magyar attasé hivatalos megkeresésére elmond, leír, az a diplomaták számára munkaanyag. Szigorúan tilos azonban az információk lopása vagy bármilyen illegális formában való megszerzése - ezt egyébként a diplomaták munkáját szabályozó bécsi egyezmény is tiltja.

Jelenleg tizenegy országban dolgozik tudományos attasé: Tokióban, Pekingben, Moszkvában, Tel-Avivban, Helsinkiben, Berlinben, Rómában, Londonban, Párizsban, Brüsszelben és Washingtonban. A tervek között szerepel müncheni és újdelhi poszt létrehozása. A környező országokban egyedüliként Bécsben volt korábban ilyen poszt, de ezt a helyet időlegesen megszüntették, az itt megspórolt pénzből hozták létre a pekingit. Hogy kiből lehet attasé? Aki alaposan ismeri a hazai kutatás-fejlesztést, ismeri a nemzetközi folyamatokat, jól beszéli az adott ország nyelvét. Lehet kutató, az azonban alapvető, hogy műszaki, természettudományos diplomája legyen.

Ahány ország, annyi megoldás a tudományos és technológiai kapcsolatokra. A briteknél megszűnőben vannak például a kormányközi megállapodások, London szerint azért, mert két uniós állam között nincs erre szükség. Így tehát Magócsi László londoni attasénak az intézmények, illetve egyes szakemberek közötti kapcsolatépítés az egyik fő feladata. Sikeresnek tartja, hogy a közelmúltban a szegedi és a cambridge-i egyetem együttműködési megállapodást kötött. Egyébként a britek a nagyokra figyelnek, mi nem érjük el az ingerküszöbüket. Illetve csak akkor, ha az általunk ajánlott együttműködés az ő érdeküket is szolgálja.

Somogyi Norbert párizsi szakattasé szerint Franciaországban más a helyzet, hiszen ott működnek az államközi kétoldalú kapcsolatok. A franciák egyébként 2012-ig ötven százalékkal megemelik a kutatás-fejlesztésre fordított pénzeket. A magyar szakemberek az egészségügyi, mezőgazdasági, energetikai, ezen belül is a megújuló energiákkal kapcsolatos kutatások terén kapcsolódhatnak be. Somogyi Norbert sokat ígérőnek tartja az Alzheimer-kórral kapcsolatos kutatásokban való magyar részvételt.

Az attasék munkájának hatékonyságát nehéz mérni. Munkájukra mégis szükség van, az attasék például keményen lobbiztak azért, hogy az Európai Technológiai Intézet Budapestre kerüljön. Noha az országok kutatás-fejlesztésével kapcsolatos információk az interneten is elérhetők, a személyes kapcsolatok nélkülözhetetlenek, ezek nélkül az ország képviselői szinte csak "legálisan dolgozó ipari kémek" lennének.

A cikk 2008-ban íródott, tehát eltelt azóta pár év, kormányváltás, bürokrácia átszervezése stb, tehát felmerül a kérdés, hogy mennyire aktuális még ez az információ, létezik-e még hazai külügyi szervezetrendszerben a tudományos és technikai szakattasé pozíciója. A Külügyminisztérium honlapján nem találtam erre vonatkozó hírt, ha esetleg valaki ismerős a Bem téren és/vagy bővebb információja van a témáról, örömmel veszem a kommentekben.

Forrás: www.nol.hu

Képek forrása: www.kulugyminiszterium.hu; www.mult-kor.hu

Ezt már látta? Ez is érdekes: Egy egész érdekes ipari kémkedési ügy

Nem csak minden közgazdásznak, hanem minden üzleti hírszerzőnek is álma előrelátni, előrejelezni fontos gazdasági eseményeket. Így könnyebb felkészülni rájuk, időben meg lehet tenni a szükséges lépéseket stb.

A Pénzügyi Szemle Online cikke szerint Greg Tkacz professzor a Google keresőszavainak elemzésével jutott arra a következetetésre, hogy a Google segítségével előre lehetett volna jelezni a 2008-as gazdasági válságot. Bár a professzor a lehetséges gazdasági előrejelzés Kanadára vonatkozását makroökönómiai hatásait vizsgálta, nyilvánvaló, hogy a módszertan üzemgazdasági szinten is működőképes eszköz lehet a gazdasági hírszerző és -elemző számára.

" Az internet és a számítástechnika fejlődése a legtöbb iparágat forradalmasította, miért ne hozhatna megújulást a közgazdasági előrejelzések terén is? Egy friss elemzés szerint például a Google internetes keresőjének segítségével előre jelezhettük volna a 2008 októberében kirobbant gazdasági válságot.

Greg Tkacz, a St Francis Xavier University közgazdász professzora elemzésében rámutat, hogy a Google keresőjébe beírt, válságra utaló kulcsszavak - jobs, recession - már hónapokkal a pénzügyi krízis kitörése előtt látványosan megszaporodtak, vagyis a kereső tendenciáinak alapján már ekkor sejteni lehetett, hogy közeleg a baj.

Tkacz szerint - a kanadai válságkezelést vizsgálva -, ha a kanadai kormány három hónappal korábban értesült volna arról, hogy közeleg a válság, akkor a 2009 januárinál korábban be lehetett volna vezetni a gazdaságélénkítő csomagot, ami akár a munkahelyek egy részének megmentését is eredményezhette volna."

A teljes tanulmány letölthető innen.

Forrás: Pénzügyi Szemle Online

Kép forrása: www.de.123rf.com

Ezt olvasta már? Ez is érdekes: Németes precizitással lopnak adatot a kínaiak

Arról gyakran hallunk, hogy kínaikat vádolnak ipari kémkedéssel, arról azonban ritkábban tudósít a sajtó, hogy Kína indít eljárást nyugati üzletemberek ellen.

Az alábbi felvétel szerint a kínai hatóságok egy kockázati elemző cég vezetőit vádolják ipari kémkedéssel.

A német Der Spiegel magazin beszámolója szerint a kínai hadseregnek dolgozó hackerek egyre szélesítik digitális adattolvaj tevékenységüket - amelyet nemrég egy amerikai tábornok a javaknak az emberi történelemben valaha előfordult legnagyobb átruházásaként jellemzett.

A piacért átverték saját magukat

A témában eddig főként amerikai cégek elleni kínai e-támadásokról és a felelősséget elhárító pekingi nyilatkozatokról hallhattunk - a Spiegel cikke szerint azonban tavaly az EADS és a Thyssen-Krupp, európai székhelyű cégeket is olyan jelentős kiber-incidens sújtotta, ami miatt hivatalos bejelentést tettek a német hatóságoknál. Berlini kormánykörökben megdöbbenést keltettek az esetek, mivel a politikai vezetés eddig el akarta hinni, hogy a kínaiak kémkedési és jogosulatlan másoló tevékenysége tisztán gazdasági indíttatású lehet.


A hasonló stikliket, például egy bajor autómárka presztízs-modelljeinek kriminális minőségben történő lekoppintását Berlin több mint öt és fél éven át hajlandó volt tűrni, mert Kína a globális válság közepette évente két számjegyű gazdasági növekedést produkált. Ez a hatalmas piac a jogvédelemmel kapcsolatos problémák ellenére is remek export-lehetőséget biztosított a német ipari termékek számára - amit Angela Merkel kancellár tavaly februárban még mindkét fél számára nyertes kombinációként jellemzett.


Vadász, rakéta, műhold - hacker kezébe nem való!

Az üzleti életben sokszor merül fel az a probléma, hogy a döntéshez nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű vagy minőségű információ. Néha azonban ennek pont az ellenkezője jelenti a problémát, azaz túl sok információ áll rendelkezésre és túl sok költségbe, időbe kerül az információ szűrése, azaz a lényeges információk kiválasztása.

Az információ túlcsordulása 2010-ben 1 mrd dollár veszteséget okozott az Egyesült Államok gazdaságának és minden évben kb. 28 billion munkaóráa megy kárba hasonló okok miatt.Jonathan B. Spiras, a Basex - a világ egyik legnagyobb információs tanácsadó cég -  alapítója és vezető elemzője készítette az alábbi rövid oktató filmet a problémáról. A rövid kis filmben többek között a BMW, Siemens, IBM vezetői mondják el gondolataikat a témával kapcsolatban.

Forrás: http://comintelli.blogspot.hu/2013/08/how-too-much-information-is-hazardous.html

Üzleti hírszerzésről és a gazdasági kémkedésről beszélgetett a Ma reggel című műsor vendégeként Illisz László (Figyelő főszerkesztő) és Szirmay Dávid  (Bors rovatvezető) Betlen Jánossal műsorvezetővel. A felvétel 2011-ben készült, tehán nem a legfrissebb, de így érdekes.

A beszélgetés tartalmazza a témához kapcsolódó összes "alapfokú kötelező elemet", mint például az üzleti hírszerzés és gazdasági kémkedés közötti különbség megvilágítása, a vállalatok tudatlansága és/vagy hanyagsága az adatbiztonság területén (lásd ezzel kapcsolatban korábbi bejegyzésünket a vállalatvezetők naivitásáról) és így tovább. Korrekt kis figyelemfelkeltő videó a témában, kár, hogy nem találkozunk gyakrabban ilyennel magyar nyelven. 

A videó beágyazása technikai okok miatt nem sikerült :(, de az alábbi linken megtekinthető:

http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/06/27/08/Uzleti_hirszerzes_es_ipari_kemkedes.aspx

(Ha esetleg valaki megírná kommentben, hogy miért nem sikerült beilleszteni, annak külön köszönet)

Ezt olvasta már? Ez is érdekes: Üzleti hírszerzés vs. magánnyomozás

Az üzleti hírszerzés (competitive intelligence) célja releváns gazdasági adatok gyűjtése és elemzése. Bármennyi alapos is az adatgyűjtés és az analízis, nem tudja elérni a célját, ha nem tudjuk hatékonyan átadni a megrendelőnek, illetve az érintetteknek. A megszerzett, feldolgozott információk megfelelő megjelenítéshez, "adatvizualizációhoz" nyújt segítséget az alábbi kis írás:

The goal of data visualization is to make all data easy for a viewer to understand;. The value of BI, or business intelligence, comes from being able to sort through this information and identify important connections. Data visualization is a great way to make data discovery clear and digestible. However, some forms of data visualization are better than others. Here are some tips to follow when working with charts to make sure that viewers understand the data.

Today, businesses can benefit greatly from analyzing the data that they receive concerning products, sales, and customers. The value of BI, or business intelligence, comes from being able to sort through this information and identify important connections. Data visualization is a great way to make data discoveryclear and digestible. However, some forms of data visualization are better than others. Here are some tips to follow when working with charts to make sure that viewers understand the data.

Avoid 3D At All Costs 

Three-dimensional charts can add unnecessary confusion when it comes to data. The perspective makes it seem that information marked by the back axis is less important than that in the foreground, which is rarely the case. It’s best to simply avoid these types of charts rather than have to worry about misunderstandings.

Line Charts Indicate Time Change

When tracking a change over time, always use a line chart to indicate what is being measured. Other types of charts seem disjointed and it will not be immediately clear to other viewers exactly what they are looking at. The connected plots help indicate that the only change is time rather than other variables. 

Pie Charts Are Great… If They’re Simple 

Pie charts can be great for comparing percentages. However, if you’re trying to chart values, a bar graph is a much better option. Keep in mind that pie charts can get convoluted if there are too many sections; a pie chart is most effective when comparing two different values, but if you must include more, make sure that you keep it to five or fewer “slices.” When working with data visualization, the most important thing is that it makes it easier for the viewer to understand. Make sure that your viewer won’t have to work too hard to understand the chart.

Label Directly On Charts

A detached legend that identifies variables can make a chart unnecessarily difficult to read. The eyes have to go back and forth, and the reader must be careful to remember and differentiate between colors. By placing labels directly on the sections they correspond with, you save your reader time and make sure they do not accidentally misinterpret the chart.

Make Sure Colors Stand Out

There is nothing worse than a chart that uses colors that are nearly the same, as this makes the chart difficult to look at and understand. Whenever possible, use as few sections as possible so that you only need to choose a few colors; make sure you pick colors that stand out from each other and will not be confused with one another. 

Don’t Forget To Label Axes

It might seem simple, but many people forget to include labels on their axes, especially if they feel they already addressed that in the chart title. It is crucial that people be able to look at your chart and understand it, even without a title.

Utilize The Title Line

A title line can add a lot to a chart, but most people simply identify what is being measured in the title line. By indicating why the chart is important, you can save a lot of time explaining to viewers. A descriptive chart title can both describe what is being measured and why the reader should care.

It's All About Simplicity 

Data visualization makes it easy to understand BI so that businesses can put the data to use. Data discovery often depends on how the information is presented, so it is important to make charts that are as clear as possible.

Forrás: http://smartdatacollective.com/ryan-farrell/138571/big-data-visualization-beginner-s-guide

Ezt olvasta már? Ez is érdekes: Kekszesdobozzal az adatlopás ellen

A tanulmányt a müncheni székhelyű Corporate Trust-ot alapító Christian Schaaf jegyzi, aki jelenleg a rendőrtiszti, illetve alkotmányvédelmi karrierje után a privát szektorban kamatoztatja speciális szaktudását és tapasztalatait.

A tanácsadó cég fő tevékenysége biztonsági tanácsadás, rizikóelemzés, krízismenedzsment.

Érdekes és olvasmányos cikk a Betekintő oldalon az 1945 és 1990 évek közötti hazai politikai és - ami blogunk szempontjából még érdekesebb - a gazdasági hírszerzés szervezetéről Tóth Eszter tollából: itt olvasható

A HR-rel kapcsolatos információk elemzése mindig is jelentős forrás volt az üzleti hírszerzés számára. Sajtóértesülések alapján az elemzők egy jelentős mérető toborzókampányból következtetnek az iPhone 6 gyártására, pontosabban annak közeledő kezdetére.

A hír hallatán egyértelmű: ha érdekel, hogy mikor és milyen irányba mozdul a versenytársad, figyeld a felvenni kívánt szakembergárda mennyiségét és összetételét valamint az időzítést! A toborzás jelenthet kapacitásnövelést vagy éppen stratégiai irányváltást.

A kép forrása: www.concept-phones.com

A magánnyomozás helye, szerepe a gazdasági életben, és kapcsolata az üzleti hírszerzéssel; Sasvári Rudolf tanulmánya:

Az eredeti tanulmány a DETEKTOR Plusz magazin 2010/9–10. számában jelent meg, a cikket változatlan formában közöljük a szerző engedélyével. Az eredeti cikk megtekinthető többek között ezen a linken.

Mielôtt meghatároznánk a magánnyomozás helyét és szerepét a gazdasági életben, szükségesnek látom a magánnyomozás, mint szakma fogalmát tisztázni. A rendôrhatósági engedélyhez és OKJ-s szakképesítés megszerzéséhez kötött magánnyomozó tevékenység pontos meghatározását, definiálását ugyanis a jelenleg hatályos személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény, sôt az azt megelôzô 1998. évi IV. törvény és annak végrehajtására megalkotott 24/1998. (VI. 9.) BM rendelet is elmulasztotta. Csupán az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 16/2003.(IV.18.) BM rendelet 18. számú melléklete – amely a magánnyomozó szakmai és vizsgakövetelményeit határozza meg a munkaterület rövid, jellemzô leírásával – ad némi definíciót e tevékenységrôl:
„A magánnyomozó a megbízási szerzôdése alapján, a megbízóját megilletô jogok keretein belül figyelô, kutató, felderítô, dokumentáló munkájával, elemzô, értékelô, informáló, javaslattevô tevékenységével és személyes közreműködésével segíti megbízója jogainak, jogszerű érdekeinek érvényesítését és kötelezettségei teljesítését.”

A jogszabály a szakképesítés szakmai követelményeinél pedig ezt írja: „A magánnyomozói tevékenység nagyfokú önfegyelmet, széles körű elméleti felkészültséget, jó kifejezô- és kapcsolattartói készséget, valamint fejlett problémamegoldó képességet igényel. […] A [magánnyomozó] foglalkozás gyakorlásához képessé kell válni ezen [jogi, kriminalisztikai és pszichológiai] ismeretek alkalmazására az alábbi feladatok végrehajtásában:

• adatok, tények és információk felkutatása, gyűjtése;
• személyek, események megfigyelése, dokumentálása;
• megtörtént események körülményeinek felderítése, és ezekre vonatkozó dokumentumok beszerzése;
• nyilvántartások adatainak megtekintése, azokból igazolás, másolat kérése, kivonat készítése;
• a megismert adatok, tények és információk értékelése, elemzése és azok alapján informáló, tanácsadó, javaslattevô tevékenység;

végül

• személyes közreműködés a megbízó jogainak, jogszerű érdekeinek érvényesítésében, teljesítésében.”

A 16/2003.(IV.18.) BM rendelet 18. számú melléklete mindezen túl részletesen felsorolja, hogy a magánnyomozónak milyen alkotmányjogi, polgári jogi, büntetôjogi, büntetôeljárás- jogi, közigazgatási jogi, szabálysértési jogi, kriminalisztikai, pszichológiai elveket, illetve ismereteket kell elsajátítania, aztán belôlük vizsgát tennie.
Ezek valóban hasznos és szükséges ismeretek, „csak” éppen az alapvetô nyomozáselméleti, valamint a gyakorlatban alkalmazandó nyomozási szakismeretekre, adatgyűjtési módszerekre nem tud felkészülni a felsorolt ismeretanyag betanulásával a szakképesítés megszerzésére jelentkezô. Sajnos mesterségünk oktatásában túlteng a jogdogmatikai elmélet.

Figyelembe véve a törvény betűjét, az alábbiakban definiálnám a magánnyomozást, annak fogalmát közelítve a gyakorlathoz.
A magánnyomozás polgári jogviszony keretében végzett (civil) szolgáltatás, tehát olyan adatgyűjtési formákat és műveleteket jelent, melyeket az erre specializálódott egyéni vállalkozók személyesen, a gazdasági társaságok pedig cégszerűen, de a fô- vagy mellékállású magánnyomozóik személyes felelôsségével, törvényi felhatalmazás,
illetve rendôrhatósági engedély (igazolvány) birtokában végeznek, a megbízóik jogos – általában gazdasági-üzleti, ritkábban magántermészetű, családi – érdekérvényesítése céljából, megbízási szerzôdés keretei között. A megbízók igényei alapján e szolgáltatások persze különfélék lehetnek, leggyakrabban:

• céginformációk beszerzésére, cégtörténetek megírására, céghálózatok feltérképezésére;
• jogszerű adósságkezelések elôkészítésére, (esetleg lefolytatására is);
• üzleti partnerek megbízhatóságának, gazdasági társaságok és más szervezetek vezetô tisztségviselôinek, illetve alkalmazottainak biztonsági ellenôrzésére;
• eltűnt vagy ismeretlen helyen tartózkodó, illetve bujkáló személyek felkutatására;
• polgári és büntetôügyekben tanúk felkutatására és meghallgatásuk végrehajtására, illetve más kiegészítô bizonyítékok beszerzésére;
• egyéb információk, adatok, dokumentumok gyűjtésére, feldolgozására és értékelésére irányulnak.

Egy szó, mint száz, a megbízók minden esetben valamiféle adatgyűjtéssel bízzák meg a magánnyomozót. Az adatgyűjtés a nyomozás egészének – mint verziókkal végzett intellektuális munkának – csupán az egyik fázisához tartozó munkafolyamat. A bűnügyi nyomozástan, a kriminalisztika szemszögébôl az adatgyűjtés és annak taktikai módszerei a nyomozásnak csupán legkisebb önálló egységét, nyomozási cselekményét jelenti, a többi nyomozási cselekmény mellett. A magánnyomozás szempontjából az adatgyűjtés ennél sokkal többet jelent, nem csupán egyetlen nyomozási cselekményfajtát, hanem az összes kvázi nyomozási cselekmény az adatgyűjtés keretében végezhetô el. Ezt a jelenleg hatályban lévô, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 34. § a) pontja – a magánnyomozóra vonatkozó szabályok között – rendkívül egyszerűen fogalmazza meg, melynek lényege a következô.

Mennyire lehet hatékony az államilag szervezett üzleti hírszerzés a nemzetek közötti gazdasági versenyben? Erre keresi a választ Tiago Rodrigues az iGeopolitics weblapján megjelent írásában.

The original article written by Tiago Rodrigues, can be found on the website iGeopolitics.

Beware of the Economic Intelligence Behemoth

Spain has announced the creation of a brand new intelligence service in order to support and safeguard the nations economic interests at home and abroad. The Sistema Nacional de Inteligencia Económico (National Economic Intelligence System) will be framed within a law in support of entrepreneurship and internationalization which is about to be approved. The new system will be responsible for the collection and analysis of economic, financial and entrepreneurial  information in order to support the decision making at the state level. To do so it will work in cooperation with Spain’s Center for National Intelligence (CNI), the Ministries of Economy and Competitivity, and Foreign Affairs and Defense.

A core priority of the new system will be to avoid the repetition of juridic insecurity events which have been afflicting Spanish interests abroad over the past couple of years. Among them was Argentina’s expropriation of Repsol majority position on YPF (Yacimientos Petrolíferos Fiscales), after it discovered new large reserves of oil and shale gas. The energy multinational Repsol created during Franco’s leadership depends on its foreign presence for oil and gas reserves since refining margins are relatively thin. Similar outcomes have been hitting Spanish companies, as recent as early this year, such as the Bolivian government forceful expropriation of foreign-owned assets from Red Eléctrica, Iberdrola, Abertis and Aena.

Mint korábban említettük, a versenytársra vonatkozó információk megszerzésének egy lehetséges módszere a konkurencia - lehetőleg vezető beosztású - szakembereinek  átcsábítása. Bár a jogszabályok szerint a munkavállaló az új munkaadójának nem árulhat el érzékeny üzleti információkat korábbi munaadójával kapcsolatban, a nyilvánvaló piac- és versenytársismeret sokat nyom a latban a szakemberek versenytárs általi alkalmazása során.

Az Origo mai cikkében a lehetséges OTP-MKB felvásárlásról említi a blog témája szempontjából releváns mondatokat :

Úgy tudjuk, nem klasszikus átvilágítás zajlik, de erre voltaképpen nincs is nagy szüksége az OTP-nek. Az utóbbi fél-egy évben több tíz munkatárs és középvezető került át az MKB-ból az OTP-be, de ami a legfontosabb: az OTP igazgatóságában egy éve ott ül Erdei Tamás, aki másfél évtizeden keresztül volt az MKB első embere. Csányi Sándor tehát akkor is mindent tudhat az MKB-ról, ha az emberei akár egy percre sem teszik be a lábukat az MKB Váci utcai székházába.

Amennyiben ez tényleg így van -és miért ne lenne így -, az OTP valóban egy igen hatékony módját választotta az információk megszerzésének, mégha Erdei Tamás és a többi MKB-s munkatárs leigazolásának nyilvánvalóan más egyéb fontos okai is voltak.

Forrás: Origo

Kép forrása: aprod.hu

Ezt olvasta? Ez is érdekes: Az üzleti információk megszerzésnek jogi szabályozása

Míg  az elmúlt hetek pénteki könyvbemutató során a német nyelvű szakirodalomból válogattunk, ezúttal a magyar nyelvű kínálatra koncentrálunk és mi mással kezdhetnénk a sort, mint Sasvári Rudolf Üzleti hírszerzés avagy Az ügynöktartás ábécéje című könyvével.

A szerző komoly rendvédelmi múlttal rendelkezik, diplomáját a Rendőrtiszti Főiskolán szerezte, nyomozóként dolgozott többek között a fővárosi II. kerületben, a BRFK Állambiztonsági Szolgálatának Gazdaságvédelmi Osztályán, majd a Nemzetbiztonsági Hivatalnál. Elméleti és szakmai tudását több külföldi tanfolyam és képzés keretében csiszolta tovább. Leszerelése után a magánszektorban helyezkedett el.

Számtalan lehetséges módja van az ipari kémkedés elleni védekezésnek, az alábbi esetben egy meglehetősen érdekes módszerről van szó.

A németországi Evonik vegyipari vállalat információbiztonsági vezetőjének javaslatára a cég vezetőinek a fontosabb megbeszélések előtt egy fémből készült kekszesdobozba kell berakni okostelefonjaikat, így megakadályozva a készülékek távolról történő manipulálását, lehallgatóeszközként történő használatát és egyéb visszaéléseket. Andreas Blume, a nevezett cég illetékese elsősorban a kínai hírszerzés illegális adatszerzését próbálja ily módon megakadályozni. Az okostelefonokban rejlő veszélyekről éppen tegnap írtunk egy videóval megspékelt rövid posztot.

Első hallásra nem lehet eldönteni, hogy egy forradalminak gondolt információvédelmi eljárás vagy pedig - amúgy ötletetes - gerillamarketing rejlik a hír mögött, valószínűleg az igazság valahol félúton van.

Hogyan minimalizálhatjuk a gazdasági, illetve az ipari kémkedés kockázatát, illetve az ebből származó anyagi és erkölcsi károkat?

Korábbi bejegyzésünkben utaltunk a gazdasági / ipari kémkedés okozta károk mértékére, jelen bejegyzésünkben az illegális információszerzés elleni védekezés 10 aranyszabályát tekintjük át röviden. A lejjebb olvasható elvek következetes betartásával eredményesen lehet csökkenteni a rizikót.

Ismét az üzleti hírszerzés német nyelvű szakirodalmának egyik alapművét mutatjuk be, ezúttal Dietmar Pfaff professzor Competitive Intelligence a gyakorlatban című művére eset a választás.
Pfaff professzor a kölni Rajnai Főiskola tanít média szakirányon, illetve több felsőoktatási intézményben is óraadó. A Competitive Intelligence sok éve a fő kutatási területe, 2003-ban egy ún. kick-off kutatást is vezetett ebben a témában. Tulajdonosa a frankfurti székhelyű Infomarketing tanácsadó cégnek, melynek fő szakterülete –mily meglepő – a competitive intelligence (üzleti hírszerzés, más néven konkurenciaelemzés, versenytárselemzés)

Puskás Tivadar 1874-ben ipari kémkedés segítségével leplezett le egy ipari / tudományos csalást.

A KPMG tanácsadó vállalat németországi  felmérése a kémkedés okozta károkról és a védekezés költségeiről

A Parlament hétfőn elfogadta „az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról” szóló törvényjavaslatot.
A törvény célja a preambulum szerint a nemzeti vagyon részét képező elektronikus adat- és információs vagyon – ideértendő természetesen a gazdasági információ is- védelme.
Az elektronikus információs rendszerek és rendszerelemek nem csak a fizikai veszélyeknek vannak kitéve, hanem más, az úgynevezett kibertérből érkező fenyegetéseknek is.
Az elmúlt időszakok kibertámadásai igazolják a szabályozási igény létjogosultságát, illetve a törvénytervezet elfogadását.

Az elfogadott törvénytervezet itt található.
A törvény definiálja a fontosabb alapfogalmakat (mint pl. adat, biztonsági szint, biztonsági osztály, fenyegetés, globális kibertér, informatikai biztonsági stratégia stb.), rendelkezik a Nemzeti Elektronikus Információvédelmi Hatóságról, az információbiztonsági gondnok intézményéről, a Nemzeti Biztonsági Felügyeletről, a kormányzati eseménykezelő központról,  továbbá az információbiztonságért felelős szakemberek képzéséről és továbbképzéséről, védelmi gyakorlatok szervezéséről, információvédelmi stratégiák és elemzések készítéséről.
A jogszabály mellékletben 5 szintben definiálja a szervezetek biztonsági szintjeit, illetve tartalmazza a törvény általános, illetve részletes indoklását.

Könyvbemutató:

A könyv az üzleti hírszerzéssel és gazdasági kémkedéssel foglalkozó német nyelvű szakirodalom egyik alapműve, annak a 4-5 könyvnek az egyike, amelyek német területen alapjaiban határozzák meg a szakma fejlődését. Érdekessége, hogy a legális üzleti hírszerzést és az illegális gazdasági kémkedést nemcsak egy könyvön belül, hanem fejezetenként is párhuzamosan taglalja, ellentétben a többi művel, amelyek jellemzően élesen elválasztják a két témakört a könyvön belül.

A szerzőkről:

Christian Lux:
A mannheimi egyetemen (Németország) végzett közgazdászként, kutatási területe a competitive intelligence, stratégiai menedzsment, valamint  információmenedzsment- és védelem. Projektvezetőként dolgozott A Perlitz Strategy Group-nál, majd megalapította a HELU Elektronik nevű tanácsadócéget, melynek fő profilja az IT-tanácsadás és implementáció, valamint a kommunikációs és az információs rendszerek.

Dr. Thorsten Peske:
Szintén a mannheimi egyetemen szerzett közgazdász végzettséget, illetve doktori címet. Alapítója a Perlitz Strategy Grouphoz tartozó KnowledgeAgent GmbH-nak. Szakterülete a stratégiakészítés és a competitive intelligence, számos publikációt jelentetett meg ebben a témakörben.

A könyv  az alábbi fejezetekre tagozódik:

1.    Bevezetés
2.    Definíciók
3.    A Competitive Intelligence és a gazdasági kémkedés alanyai
4.    A Competitive Intelligence és a gazdasági kémkedés célja
5.    Információgyűjtés a Competitive Intelligence és a gazdasági kémkedés során
6.    Költség- és kármodellezés illetve becslés
7.    A CI etikai aspektusai és a gazdasági kémkedés törvényi keretei
8.    Prevenció
9.    CI, gazdasági kémkedés és stratégia nemzetközi vállatoknál
10.   CI, gazdasági kémkedés és a kutatás-fejlesztés
11.   A gazdasági kémkedés aktuális esetei
12.   Kitekintés

Technikai adatok:
Összesen: 271 oldal, 34 ábra, 12 táblázat, ISBN 3-409-12020-3
A könyv a németországi Gabler kiadónál jelent meg. Ára kb. 50 EUR-tól